Gyakran Ismételt Kérdések napelem telepítés előtt

Természetesen igen, ha az áramfogyasztás mértékéhez igazodva tervezzük a rendszer méretét. Célszerű pontosan kiszámolni, hogy hány kW-os rendszerre lesz szükségünk. Egy még nem építési engedélyköteles háztartási méretű kiserőművel (50kVA-ig) pedig akár több család vagy egy kisebb közösség energiaellátása is megoldható. A napelemek által biztosított elektromos áram mennyisége minden esetben az egyes cellák teljesítményétől, a telepített napelem panelek számától, tájolásától és a napsütéses órák számától függ. A napelemes rendszer tervezése előtt mindig célszerű felmérni, hogy a mindennapokban milyen háztartási gépeket és elektromos eszközöket fog használni a család vagy közösség.

Szinte semmi gondunk és teendőnk nem lesz a napelemek karbantartásával. Mivel nem tartalmaznak mozgó alkatrészt, a meghibásodásukra sem kell számítanunk. Az egyedüli fejfájást az inverter cseréje jelentheti, ez előfordulhat, hogy 5-10 évente cserére szorul majd – ennél az eszköznél érdemes lehet elgondolkozni a garancia kiterjesztésén.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb esetben nincs szükség a napelemek tisztítására. Kivételt jelenthet, ha nagyon poros környéken élünk, illetve ha a madarak rendszeresen megtisztelik a tetőnket.

A modern napelemtáblákról már könnyen lecsúszik a hó és ha a tető dőlésszöge is megfelelő, nem igazán lesz problémánk a hóréteggel. Ha netán mégis fent maradna, akkor érdemes egy napelemek számára kíméletes kotrószerkezettel megtisztítani a táblákat. Egy családi méretű napelemrendszer esetén ez egy 5-10 perces feladat lesz.

Maga a napelem panel elkészítése kevésbé, de a napelem telepítése házilag is lehetséges. Az utóbbi időben fontos célkitűzésünkké is vált, hogy minden lehetséges eszközt és tudást megadjunk azoknak, akik a saját kezükbe vennék a napelem-telepítés otthoni részfeladatait. Fontos azonban, hogy a házi napelem szerelést minden esetben szakavatott kéz végezze, mert a nem megfelelően kivitelezett telepítés tűz- és balesetveszélyes is lehet.

Érdemes tisztázni mit értünk a fenti fogalmakon, ugyanis elnevezésükből adódóan gyakran helytelenül hivatkoznak ezekre az eszközökre. Ezek az eszközök nem speciális, napenergia által működtetett gépek, hanem ugyanolyan elektromos berendezések mint hagyományos társaik, az elnevezés egyszerűen a működtetés módjára utal: ha háztartásunkat napelemek látják el elektromos árammal, ezeket az eszközöket, rendszereket is működtethetjük a nap energiájával.

Az elmúlt 10 évben a napelemek iránti kereslet rohamos tempóban növekedett és minden jel arra mutat, hogy a tendencia folytatódik. Jó ideig a gyártáshoz szükséges szilícium és bizonyos nemesfémek (pl. ezüst, ón) sem fogják korlátozni a gyártási mennyiséget. A gyártók közötti verseny fokozódik és egyre fejlettebb, anyagtakarékosabb rendszereket dobnak a piacra. A növekvő kereslet Magyarországon is érezhető. Sok szakértő egybehangzó véleménye szerint óriási növekedés előtt áll a napelempiac, ez pedig leginkább az egyre jobb áron elérhető, egyre jobb megtérüléssel kecsegtető és folyamatosan fejlődő napelem-technológiának köszönhető. A világ legnagyobb napelemgyártóinak üzemeiben a jelenleg tapasztalható gazdasági visszaesés ellenére is folyamatosan bővül a gyártókapacitás.

Természetesen, költözés esetén a cellák és az inverter is leszerelhetők, áttelepíthetők.

Igen. Jóllehet 2007-es indulásunk óta elsősorban nagyobb beruházásokon dolgoztunk, az utóbbi időben magánszemélyeknek és családoknak is elérhetővé tesszük azokat a megoldásokat, melyeket eddig – elsősorban a költséghatákonyság miatt – főként ipari környezetben tudtunk megvalósítani.

A rendszer legfőbb alkotóelemei közé a napelem panelek, a tetőhöz rögzítő szerkezetek, az inverter, a túlfeszültségvédők és a napelemekhez tartozó speciális kábelek és csatlakozók tartoznak. A hálózatra tápláló napelemes rendszer esetén a rendszer elengedhetetlen részét képezi a kétirányú villanyóra is.

A fényelektromosság útján a napelemek csak egyenáramot képesek előállítani. Az inverter feladata az, hogy a napelemekből érkező egyenáramot a hálózattal és a háztartási gépeink igényével kompatibilis 50 Hz-es, 230 V-os váltóárammá alakítsa. Emellett számos “kisebb” feladatot is ellát az eszköz: véd a túlfeszültség és a melegedés ellen is. Manapság már kaphatók okos inverterek is, melyek segítségével egy okostelefon segítségével is nyomonkövethetjük napelemeink aktuális termelését. Az inverterek nem olcsó berendezések, de mindenképpen érdemes a minőségi gyártók termékeit választani, lehetőség szerint minél hosszabb garanciaidővel.

Villamos áram előállítására szolgáló maximum 50 kVA (~ 50kW) méretű otthoni erőmű. Ide tartoznak a házi szélturbinák, vagy a napelemes rendszerek is a megadott maximális teljesítményig. Nem építési engedély kötelesek.

A napelemek legfőbb alapanyaga a kristáyos szilícium (Si). A felhasználástól és a szerkezettől függően beszélhetünk vékony filmes, monokristályos vagy polikristályos napelemekről. Összességében a kristályos napelem cellák hatékonysága nagyobb, mint a vékonyfilmes társaiké. A kristályos napelemek fajtáinak elnevezése onnan ered, hogy az egyes cellákhoz egy (mono), vagy több (poli) szilíciumtömbből készülnek-e a félvezető szeletek.

Bár a napenergia hasznosításának hatásfokát nézve a monokristályos picivel jobban teljesít, a tényleges teljesítményt a felhős időben (szórt fénnyel) való termelés is nagyban befolyásolja.

Éppen ezért a forróbb éghajlati övezetekben és ott, ahol sokkal több a közvetlen napsütés, a monokristályos napelemek terjedtek el jobban, a Föld északabbi területein, illetve a borultabb időjárású helyeken (például Anglia) a polikristályos napelemek nyújtanak jobb megoldást.

Magyarországon az összteljesítményt tekintve nincs érdemi különbség a két típus között, így más szempontok szoktak döntőek lenni a választásnál. Elterjedésüket tekintve a polikristályos napelemek vezetnek, hiszen ez a legrégebb óta gyártott technológia, az utóbbi években azonban megugrott a monokristályos cellák aránya.

A háztartási méretű kiserőművek esetében (max. 50kVA) nincs szükség építési engedélyre, az efölötti erőművek esetében a beruházások építési engedély kötelesek.

A hálózatra visszatápláló napelemrendszerek esetében a szolgáltató írásbeli engedélye is szükséges. Ehhez el kell küldenünk a terveket és műszaki dokumentációt. Az engedélyeztetést általában a napelemes cégek elintézik (természetesen a Best-Solar Kft. is).

Külön engedélyek szükségesek műemlékvédelem alatt álló házak illetve társasházak esetében.

Egy napkollektor rendszer a nap hőjét veszi fel és tárolja a keringetett folyadék illetve tartályok segítségével. A napelemek a napsugárzást alakítják át fotovoltaikus úton elektromos árammá. Gyakorlati szempontból a kettő között az a lényegi különbség, hogy előbbit leginkább a ház fűtésére és melegvíz ellátására, utóbbit a villamos áramot fogyasztó eszközök berendezések üzemeltetésére alkalmazhatjuk.

A napkollektorok hatásfoka általában jóval nagyobb (nyáron 60-80% is lehet), viszont sokkal jobban függ az évszakoktól illetve a napi időjárás ingadozásaitól. Ezzel szemben egy napelemrendszer kevesebb energiát termel egyszerre, de azt megbízhatóbban, egyenletesebben teszi.

A napkollektor által megtermelt, nagy mennyiségű energiát nem igazán lehet hosszú időre eltárolni, a napelemes rendszer által termelt többletet viszont átveszi az áramszolgáltató.

A napkollektorok karbantartása valamivel több körültekintést igényel, 2-3 évente ellenőrizni kell a keringető folyadék pH értékét és a rendszer nyomását. A keringető szivattyúk magukban hordozzák a meghibásodás kockázatát, hiszen mozgóalkatrészt is tartalmaznak. Ezzel szemben a napelemes rendszerekkel szinte semmi gondunk nem lesz, és nem is tartalmaznak mozgóalkatrészt.

A két épületgépészeti rendszer hasonló nagyságrendű beruházást jelent, érdemes átgondolni, hogy mi az elsődleges célunk: összességében elmondható, hogy a napkollektorok a fűtésszámlát csökkenthetik jelentősen, míg a napelemek a villanyszámlát tudják kiváltani. (De elektromos fűtési berendezések használatával természetesen a napelemek is csökkenthetik a fűtésszámlát.)

A szigetüzemű rendszerek lényege, hogy a megtermelt elektromos áramot akkumulátorokban tároljuk. Ott szokás ilyen rendszereket alkalmazni, ahol nem megoldható a hálózatra visszatáplálás: a közműhálózattól távolabb eső helyeken, például egy tanyán. A többletként megtermelt áramot így nem tudjuk a hálózatba visszajuttatni, sem értékesíteni.

A hálózatra termelő napelemek esetében a többletet az áramszolgáltató átveszi tőlünk, hiszen törvény kötelezi erre (“szaldós elszámolási rendszer”). A telepítés során ezt a fajta napelemrendszert a szolgáltató által is engedélyeztetni kell, beleértve a kétirányú mérőműszerek ellenőrzését is.