fbpx

Gyakran Ismételt Kérdések

Általános kérdések

Tudja fedezni egy napelemes rendszer egy 5 tagú család teljes villamos áram szükségletét?

Természetesen igen, ha az áramfogyasztás mértékéhez igazodva tervezzük a rendszer méretét. Célszerű pontosan kiszámolni, hogy hány kW-os rendszerre lesz szükségünk. Egy még nem építési engedélyköteles háztartási méretű kiserőművel (50kVA-ig) pedig akár több család vagy egy kisebb közösség energiaellátása is megoldható. A napelemek által biztosított elektromos áram mennyisége minden esetben az egyes cellák teljesítményétől, a telepített napelem panelek számától, tájolásától és a napsütéses órák számától függ. A napelemes rendszer tervezése előtt mindig célszerű felmérni, hogy a mindennapokban milyen háztartási gépeket és elektromos eszközöket fog használni a család vagy közösség.

Mennyi időt és pénzt igényel a napelemes rendszerek karbantartása?

Szinte semmi gondunk és teendőnk nem lesz a napelemek karbantartásával. Mivel nem tartalmaznak mozgó alkatrészt, a meghibásodásukra sem kell számítanunk. Az egyedüli fejfájást az inverter cseréje jelentheti, ez előfordulhat, hogy 5-10 évente cserére szorul majd – ennél az eszköznél érdemes lehet elgondolkozni a garancia kiterjesztésén.

Kell majd tisztítani a táblákat?

A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb esetben nincs szükség a napelemek tisztítására. Kivételt jelenthet, ha nagyon poros környéken élünk, illetve ha a madarak rendszeresen megtisztelik a tetőnket.

És mi a helyzet télen, ha ráesik a hó?

A modern napelemtáblákról már könnyen lecsúszik a hó és ha a tető dőlésszöge is megfelelő, nem igazán lesz problémánk a hóréteggel. Ha netán mégis fent maradna, akkor érdemes egy napelemek számára kíméletes kotrószerkezettel megtisztítani a táblákat. Egy családi méretű napelemrendszer esetén ez egy 5-10 perces feladat lesz.

Napelemkészítés házilag?

Maga a napelem panel elkészítése kevésbé, de a napelem telepítése házilag is lehetséges. Az utóbbi időben fontos célkitűzésünkké is vált, hogy minden lehetséges eszközt és tudást megadjunk azoknak, akik a saját kezükbe vennék a napelem-telepítés otthoni részfeladatait. Fontos azonban, hogy a házi napelem szerelést minden esetben szakavatott kéz végezze, mert a nem megfelelően kivitelezett telepítés tűz- és balesetveszélyes is lehet.

Napelemes klíma? Napelemes padlófűtés? Létezik?

Érdemes tisztázni mit értünk a fenti fogalmakon, ugyanis elnevezésükből adódóan gyakran helytelenül hivatkoznak ezekre az eszközökre. Ezek az eszközök nem speciális, napenergia által működtetett gépek, hanem ugyanolyan elektromos berendezések mint hagyományos társaik, az elnevezés egyszerűen a működtetés módjára utal: ha háztartásunkat napelemek látják el elektromos árammal, ezeket az eszközöket, rendszereket is működtethetjük a nap energiájával.

Milyen trendek várhatók a napelem piacon?

Az elmúlt 10 évben a napelemek iránti kereslet rohamos tempóban növekedett és minden jel arra mutat, hogy a tendencia folytatódik. Jó ideig a gyártáshoz szükséges szilícium és bizonyos nemesfémek (pl. ezüst, ón) sem fogják korlátozni a gyártási mennyiséget. A gyártók közötti verseny fokozódik és egyre fejlettebb, anyagtakarékosabb rendszereket dobnak a piacra. A növekvő kereslet Magyarországon is érezhető. Sok szakértő egybehangzó véleménye szerint óriási növekedés előtt áll a napelempiac, ez pedig leginkább az egyre jobb áron elérhető, egyre jobb megtérüléssel kecsegtető és folyamatosan fejlődő napelem-technológiának köszönhető. A világ legnagyobb napelemgyártóinak üzemeiben a jelenleg tapasztalható gazdasági visszaesés ellenére is folyamatosan bővül a gyártókapacitás.

Ha elköltöznék, vihetem magammal a napelemes rendszert?

Természetesen, költözés esetén a cellák és az inverter is leszerelhetők, áttelepíthetők.

Kiszolgáltok magánszemélyeket is?

Igen. Jóllehet 2007-es indulásunk óta elsősorban nagyobb beruházásokon dolgoztunk, az utóbbi időben magánszemélyeknek és családoknak is elérhetővé tesszük azokat a megoldásokat, melyeket eddig – elsősorban a költséghatákonyság miatt – főként ipari környezetben tudtunk megvalósítani.

Alapfogalmak és technikai kérdések

Milyen elemekből áll egy napelemes rendszer?

A rendszer legfőbb alkotóelemei közé a napelem panelek, a tetőhöz rögzítő szerkezetek, az inverter, a túlfeszültségvédők és a napelemekhez tartozó speciális kábelek és csatlakozók tartoznak. A hálózatra tápláló napelemes rendszer esetén a rendszer elengedhetetlen részét képezi a kétirányú villanyóra is.

Mi az az inverter?

A fényelektromosság útján a napelemek csak egyenáramot képesek előállítani. Az inverter feladata az, hogy a napelemekből érkező egyenáramot a hálózattal és a háztartási gépeink igényével kompatibilis 50 Hz-es, 230 V-os váltóárammá alakítsa. Emellett számos “kisebb” feladatot is ellát az eszköz: véd a túlfeszültség és a melegedés ellen is. Manapság már kaphatók okos inverterek is, melyek segítségével egy okostelefon segítségével is nyomonkövethetjük napelemeink aktuális termelését. Az inverterek nem olcsó berendezések, de mindenképpen érdemes a minőségi gyártók termékeit választani, lehetőség szerint minél hosszabb garanciaidővel.

Mi az a háztartási méretű kiserőmű?

Villamos áram előállítására szolgáló maximum 50 kVA (~ 50kW) méretű otthoni erőmű. Ide tartoznak a házi szélturbinák, vagy a napelemes rendszerek is a megadott maximális teljesítményig. Nem építési engedély kötelesek.

Mi a különbség a vékony filmes, a monokristályos és a polikristályos napelemek között?

A napelemek legfőbb alapanyaga a kristáyos szilícium (Si). A felhasználástól és a szerkezettől függően beszélhetünk vékony filmes, monokristályos vagy polikristályos napelemekről. Összességében a kristályos napelem cellák hatékonysága nagyobb, mint a vékonyfilmes társaiké. A kristályos napelemek fajtáinak elnevezése onnan ered, hogy az egyes cellákhoz egy (mono), vagy több (poli) szilíciumtömbből készülnek-e a félvezető szeletek.

Bár a napenergia hasznosításának hatásfokát nézve a monokristályos picivel jobban teljesít, a tényleges teljesítményt a felhős időben (szórt fénnyel) való termelés is nagyban befolyásolja.

Éppen ezért a forróbb éghajlati övezetekben és ott, ahol sokkal több a közvetlen napsütés, a monokristályos napelemek terjedtek el jobban, a Föld északabbi területein, illetve a borultabb időjárású helyeken (például Anglia) a polikristályos napelemek nyújtanak jobb megoldást.

Magyarországon az összteljesítményt tekintve nincs érdemi különbség a két típus között, így más szempontok szoktak döntőek lenni a választásnál. Elterjedésüket tekintve a polikristályos napelemek vezetnek, hiszen ez a legrégebb óta gyártott technológia, az utóbbi években azonban megugrott a monokristályos cellák aránya.

Milyen engedélyek szükségesek a napelemek telepítéséhez?

A háztartási méretű kiserőművek esetében (max. 50kVA) nincs szükség építési engedélyre, az efölötti erőművek esetében a beruházások építési engedély kötelesek.

A hálózatra visszatápláló napelemrendszerek esetében a szolgáltató írásbeli engedélye is szükséges. Ehhez el kell küldenünk a terveket és műszaki dokumentációt. Az engedélyeztetést általában a napelemes cégek elintézik (természetesen a Best-Solar Kft. is).

Külön engedélyek szükségesek műemlékvédelem alatt álló házak illetve társasházak esetében.

Mi a különbség a napkollektor és a napelem között?

Egy napkollektor rendszer a nap hőjét veszi fel és tárolja a keringetett folyadék illetve tartályok segítségével. A napelemek a napsugárzást alakítják át fotovoltaikus úton elektromos árammá. Gyakorlati szempontból a kettő között az a lényegi különbség, hogy előbbit leginkább a ház fűtésére és melegvíz ellátására, utóbbit a villamos áramot fogyasztó eszközök berendezések üzemeltetésére alkalmazhatjuk.

A napkollektorok hatásfoka általában jóval nagyobb (nyáron 60-80% is lehet), viszont sokkal jobban függ az évszakoktól illetve a napi időjárás ingadozásaitól. Ezzel szemben egy napelemrendszer kevesebb energiát termel egyszerre, de azt megbízhatóbban, egyenletesebben teszi.

A napkollektor által megtermelt, nagy mennyiségű energiát nem igazán lehet hosszú időre eltárolni, a napelemes rendszer által termelt többletet viszont átveszi az áramszolgáltató.

A napkollektorok karbantartása valamivel több körültekintést igényel, 2-3 évente ellenőrizni kell a keringető folyadék pH értékét és a rendszer nyomását. A keringető szivattyúk magukban hordozzák a meghibásodás kockázatát, hiszen mozgóalkatrészt is tartalmaznak. Ezzel szemben a napelemes rendszerekkel szinte semmi gondunk nem lesz, és nem is tartalmaznak mozgóalkatrészt.

A két épületgépészeti rendszer hasonló nagyságrendű beruházást jelent, érdemes átgondolni, hogy mi az elsődleges célunk: összességében elmondható, hogy a napkollektorok a fűtésszámlát csökkenthetik jelentősen, míg a napelemek a villanyszámlát tudják kiváltani. (De elektromos fűtési berendezések használatával természetesen a napelemek is csökkenthetik a fűtésszámlát.)

Mit jelent a szigetüzemű napelem és mikor szokás ilyet telepíteni?

A szigetüzemű rendszerek lényege, hogy a megtermelt elektromos áramot akkumulátorokban tároljuk. Ott szokás ilyen rendszereket alkalmazni, ahol nem megoldható a hálózatra visszatáplálás: a közműhálózattól távolabb eső helyeken, például egy tanyán. A többletként megtermelt áramot így nem tudjuk a hálózatba visszajuttatni, sem értékesíteni.

Mit jelent a hálózatra tápláló napelemes rendszer?

A hálózatra termelő napelemek esetében a többletet az áramszolgáltató átveszi tőlünk, hiszen törvény kötelezi erre (“szaldós elszámolási rendszer”). A telepítés során ezt a fajta napelemrendszert a szolgáltató által is engedélyeztetni kell, beleértve a kétirányú mérőműszerek ellenőrzését is.

Mit jelent és miért fontos a túlfeszültség elleni védelem?

Akkor beszélhetünk túlfeszültségről, ha a villamos eszköz (jelen esetben napelem) kapcsain nagyobb feszültség jelenik meg mint a hálózati feszültség. Ezt napelemek esetében elsősorban villámlás válthatja ki és kárt okozhat a panelekben, ezért mindenképpen érdemes előre védekezni ellene. Jó megoldás, ha az inverterek előtt, a DC vezetékeket egyenként túlfeszültség-levezető berendezéssel látjuk el.

Számítások

Mekkora a napelemek beruházási költsége?

Egy napelemrendszer ára elsősorban a tervezett rendszer kapacitásától, a panelek, alkatrészek és inverter minőségétől, illetve a kivitelezőtől függ. Ha egy 4-5 fős család villanyszámláját szeretnénk kiváltani, akkor általában 1,5 – 2 millió Ft körüli egyszeri beruházással érdemes számolnunk.

Mennyi idő alatt térül meg a napelemek beruházási költsége?

Magyarországon általában 8-12 év a megtérülési idő, de természetesen mindig figyelembe kell venni a telepítés helyi adottságait, a jellemző időjárást, a fogyasztás mértékét, a tervezett kiserőmű méretét és természetesen az aktuális villamosáram árakat is, hogy lássuk, előreláthatólag mekkora villanyköltséget fogunk megspórolni az évek során.

Mennyivel növeli a házam értékét, hogyha van a tetőmön napelem?

Ha egy családi házat napelemes rendszerrel szerelünk fel, a javuló energetikai besorolás révén értékének akár 15-20%-ával is növekedhet. Természetesen a napelemek értéknövelő hatása sokkal jobban érvényesül, ha a közelmúltban telepítettük őket, különösen ha még a garancia is elérhető a napelemekre, inverterre. Értelemszerűen egy 20-30 éves napelemrendszer értéknövelő hatása már nem lesz kiemelkedő.

Mi az a “szaldós elszámolás”?

A szaldós rendszer azt jelenti, hogy a szolgáltatóval való elszámolás során nemcsak a hálózatból kivett hanem a hálózatba visszatáplált energia árát is figyelembe veszi és elszámolja a szolgáltató. A Magyarország területén lévő szolgáltatókat (E.ON, ELMŰ, ÉMÁSZ, NKM) jelenleg jogszabály kötelezi arra, hogy a napelemek által pluszban megtermelt áramot megvásárolják a felhasználóktól. Igaz, ezt nettó áron teszik míg az eladás bruttó árakon zajlik, de egy optimálisan megtervezett napelemrendszer esetén így is 0 Ft körüli villanyszámlákkal számolhatunk. A számlán tehát az elfogyasztott és a megtermelt villamosenergia különbsége szerepel majd, ezt kell kifizetnünk az áramszolgáltatónak. Természetesen olyan eset is adódhat, hogy a szolgáltató fizet, de csak emiatt általában nem éri meg napelemeket telepíteni. A szaldós elszámolás feltétele egy kétirányú villanyóra, melyet a napelem engedélyeztetése során helyeznek üzembe.

Tényleg megszűnik a szaldós elszámolási rendszer 2024-től?

Bár a jogszabály még nem rendelkezik pontosan, úgy tűnik, hogy változni fog a háztartási napelemek által megtermelt áram szolgáltatók felé való elszámolása. Ennek mikéntje és pontos részletei még nem ismertek, de számos szakértő véleménye az, hogy mindenképpen jobban járnak azok, akik 2024-ig telepítenek napelemes rendszert, ezt követően valamivel kedvezőtlenebbek lesznek a feltételek. Ha szükségét érezzük, érdemes a kapacitásbővítést is 2024 előtt elvégezni, az ezt követő invertercserék ugyanis már nem a szaldós rendszerbe lesznek regisztrálva. További kérdés az is, hogy vonatkoznak-e majd a változások azokra, akik jelenleg a szaldós rendszer előnyeit élvezik, a mi válaszunk az, hogy valószínűleg nem.

Kell-e adózni a túltermelés – és ezért a szolgáltatótól kapott ellenérték – után?

Igen. Mivel jövedelemnek számít, adózni kell utána. Itt van jelentősége annak is, hogy a beruházás optimális megtérülés érdekében pontosan legyen megbecsülve a számunkra ideális napelemrendszer mérete, kapacitása. Az átlagos fogyasztásunknál sokkal nagyobb méretű rendszert nem igazán éri meg terveztetni – a szolgáltatótól kapott többletáram értékesítésétől ne várjunk meggazdagodást!

Érdemes biztosítást kötni a napelemes rendszerünkre?

Hasznos lehet. Általában a házra kötött alap biztosítási csomag mellé kiegészítésként fel lehet venni a napelemeket is. A napelem biztosítás egyedi feltételeiről érdemes a saját biztosítónknál érdeklődni.

Garanciális kérdések

Hány év garancia jár egy jó minőségű napelemes rendszerre?

A napelemes rendszerek esetében általában a teljesítménygarancia fogalmával szoktunk találkozni. A legtöbb gyártó jelenleg 20-25 év teljesítménygaranciát vállal a napelem cellákra, ami azt jelenti, hogy ennyi idő alatt nem romolhat 20%-nál többet a cellák teljesítménye.

Hány év garanciát adnak egy inverterre?

Az inverterek esetében nem jellemző a hosszútávú garancia, azonban a legtöbb esetben, külön díj ellenében lehetséges a garancia kiterjesztése is. Az általunk is forgalmazott Fronius inverterekre 5 év a jótállás.

Mi a helyzet a garancián túli szervizzel?

Minden gyártónak van szervizhálózata és szervizpartnerei, melyek készségesen segítenek a garancián túli szervizelésben is. A legtöbb mai napelemrendszerre 20-30 év garanciát is vállalnak a gyártók, azonban vélhetően a modernebb technológiáknak köszönhetően még ennél is tovább fognak tudni üzemelni az áramtermelő eszközök. Érdemes megemlíteni, hogy sok 1990-es évek elején telepített németországi napelem a mai napig gond nélkül működik. Azóta pedig számtalan fejlesztés történt a napelemtechnológia háza táján.

Meghibásodás esetén az egész invertert kell cserélni vagy elég az alkatrészeket?

Utóbbiak cseréje a legtöbbször költséghatékonyabb megoldásnak bizonyul. De minden helyzet más, látni kell pontosan miről van szó. Van olyan eset is, amikor jobban járunk az egész inverter cseréjével.

Környezetvédelmi kérdések

Mekkora egy napelem panel CO2 lábnyoma?

A szélenergia mellett jelenleg a napelemeknek a legkisebb a szénlábnyoma, ez az egyik legtisztább energiaforrásunk. A monokristályos napelemek 42 g / kWh a polikristályos napelemek 44 g / kWh körüli értékekkel büszkélkedhetnek. Összehasonlításképpen a mai modern autóknak átlagosan 100-130 gramm CO2 a kibocsátása kilowattóránként.

Mennyi idő alatt “semlegesíti” egy napelemrendszer az előállításának környezeti terhelését?

Számos külföldi tanulmány vizsgálta a kérdést. A mai korszerű napelemes rendszerek már 1-3.5 év alatt karbonsemlegesnek tekinthetők. Észak-Európában ez inkább 2-3, Dél-Európában akár 1 év is lehet, életciklusuk 90-95%-ában tehát nettó CO2 kiváltók (30 évvel számolva). Ez nem volt mindig így, az 1990-es években gyártott napelemek előállítása több mint 10-szer annyi energiát igényelt mint a mai modelleké. Ezért is maradt meg a köztudatban a kétkedés, miszerint “többe kerül az előállítása, mint amennyit megtermel.” Jókora különbség van továbbá az Európában illetve Távol-Keleten gyártott panelek szénlábnyoma között, előbbiek javára.

Mi lesz egy használt napelemmel? Mennyire megoldott a napelemek újrahasznosítása?

Jóllehet a napelemek várhatóan 30-40 év múltán is üzemelnek majd háztetőnkön (csak kisebb hatásfokkal, évről évre enyhén csökkenő teljesítménnyel), ha valaki mégis 20-30 évente modernebb rendszerre váltana, a napelem panelek közel 100%-ban újrahasznosíthatók. Az újrahasznosítás során a különböző alkotóelemek (műanyag, alumínium, szilícium, réz, ón, ezüst, üveg) megfelelő szétválasztása egyelőre kissé körülményes, de újabb és újabb szabadalmak látnak napvilágot és biztató hírek érkeznek ígéretes és költséghatékony megoldásokról.