Visszwatt rendszerek mint saját célra termelő erőművek

A visszwatt rendszerek szakmai szempontból megérhetik

A visszwatt rendszerekről néhány hónappal ezelőtt még csak kevesen hallottak, mára azonban az ipari fogyasztók számára elengedhetetlenné vált, hogy ismerjék ezt a fogalmat. Hiszen az 50kW feletti felhasználók más elbírálás alá esnek, illetve napelemes rendszerük működési módja is karakteresen más, mint a HMKE rendszereké.

Összefoglaló

• A visszwatt rendszerek létjogosultsága a jelenlegi magyar energiapiacon
• Kormányrendeletek a veszélyhelyzetben történő hálózati csatlakozásról
• Összességében megéri-e a visszwatt rendszer?
• Mi történik a nem saját felhasználásra termelő erőművekkel? 

Visszwatt: Egy merőben új irány? 

 Joggal merülhet fel ez a kérdés, azonban a visszwatt rendszerek létjogosultságát nem a műszaki tartalom változása, az innovációk vagy az energiatudatosság hívta életre, sokkal inkább az a hazai áramhálózati problémákra, mintegy áthidaló megoldásként jött létre.

A nem HMKE-méretű, SCT naperőművek ugyanis az elmúlt években jelentős szabályozási környezetben, szigorú szabályok mentén települhettek, megnehezítve így az ipari felhasználók energiatudatos, illetve ESG-szempontjainak való megfelelést. A jogszabályok ugyanis sokáig ragaszkodtak az úgynevezett aFRR, vagyis a kiegyenlítőenergia-szabályozási képesség kiépítéséhez, illetve további előírásként a beépített teljesítmény 30 százalékának megfelelő tárolókapacitást is be kellett építenie annak, aki zöldforrásból nyerte volna a működéséhez szükséges, helyben termelt napenergiát.

Ez jelentős többletkiadásokat jelentett volna a nagyfelhasználók számára, ezért a telepítések száma ebben az időszakban a nullához közelített.

Érkezett egy vonatkozó kormányrendelet

Ezeket a feltételeket egy új, december 16-án megjelenő kormányrendelet részben felülírta, vagyis a vészhelyzetre hivatkozva megszüntette az energiatárolási kötelezettséget, megkímélve így a vállalkozásokat a nagyobb beruházási költségektől, azonban a szabályozás más, szigorú feltételrendszere ugyanúgy megmaradt.

Aztán a 2023. március 29-ei új kormányrendelet ismét módosította a veszélyhelyzeti hálózati csatlakozási szabályokat (94/2023. számú kormányrendelet), jelentősen továbbgörgetve és meghosszabbítva az elbírálási határidőket, illetve a nem elég egyértelmű szövegezés miatt óriási bizonytalanságot hagyva a piacon.

A kormányrendelet az alábbi pontokban változtatott:

• Egyedi elbírálás alá eső MGT-kiadási határideje

Az eredetileg március 13-ig kiadandó MGT-k határideje jelentősen módosult, így még legalább június 30-ig kell várniuk azoknak az igénybejelentőknek az MGT kiadására, akik —kihasználva a kötelezettség megszűnését — nem építenek be rendszerükbe energiatárolókat. 

• Igénybejelentések elbírálása határideje

Nemcsak az MGT-k kiadása csúszik, de a tavaly május óta beadott igénybejelentések tényleges csatlakozási időpontja is, amely a csatlakozási szerződés hatályba lépésétől számított hároméves időintervallumon túli időpont is kiadható vált. Sőt, az igénybejelentéseket szakaszosan bírálják majd el a jövőben, a sorrendben pedig azok élveznek majd előnyt, akik igényének megteremtését kisebb beruházási költségből lehet megoldani.

• Szabad kapacitások kihirdetési határideje

Jelentősen módosul a hálózati engedélyesek szabad kapacitásokról szóló tájékoztatójának közzététele, amelyből több információhoz juthatnának azok, akik STCE telepítés előtt állnak. Ők ugyanis az eddig megadott május 23-ai közzétételi határidő helyett csak szeptember 11-én kaphatnak legkésőbb információt az aktuális szabad kapacitásokról és a csatlakozás műszaki feltételeiről. Ekkor kaphatják csak meg a várható́ gazdasági feltételekről szóló́ részletes tájékoztatót. 

Ennek fényében megérheti a visszwatt rendszerű napelem?

Szakmai véleményünk, hogy határozottan igen. Hiszen a STC-erőmű még így is alkalmas arra, hogy:

• Ellenálljon az egyre növekvő energiaáraknak és mérsékelje a rezsiköltségeket.
• Stabilan tervezhesse kiadásait, költségeit és így megtarthassa versenyelőnyét.
• Megfelelhessen a kitűzött ESG-szempontoknak, valamint az üzleti és vállalati stratégia innovatív és zöld célkitűzéseinek. 

Mi történik a nem saját célra termelő, hanem kereskedelmi célú naperőművekkel? 

Az ő helyzetük sem egyszerű, hiszen az elmúlt időszakban csak KÁT és METÁR erőművek épültek, a további, tervezett kapacitások még nem valósultak meg. Sőt, a hálózatfejlesztés jelenleg is megtorpanásra készteti a kereskedelmi célú naperőművek építését.

Az ő befektetői forrásaik ráadásul nem visszahívhatók, így a hálózatfejlesztési pénzek és támogatások nélkül beláthatatlan, mikor készül el a hálózat olyan mértékű fejlesztése, hogy a kormány által tervezett 12GW-nyi naperőmű valóban megépülhessen Magyarországon. Addig tehát a kereskedelmi célú naperőművek is várakozó állásponton várják a projektjeik megvalósulását.