A szaldó alternatíva: így működik az elszámolási rendszer a német energiapiacon
A német elszámolási rendszer, üzemeltetési és telepítési szabályozás, valamint a rendszertulajdonosokat terhelő adók mértéke is változik – a fogyasztók javára. Mutatjuk miért hasznos a teljes és részleges elszámolási rendszer.
A szaldó alternatíva: így működik Németországban
Az ukrajnai orosz agressziós háború gyors reagálásra, az energia- és klímaátmenet felgyorsítására, a fosszilis energiaimporttól való függés minél előbbi megszüntetésére sarkallta a német szövetségi kormányt, így Bundestag már tavaly tavasszal foglalkozni kezdett a megújulók rendszerének megreformálásával. Bár a tavalyi, például a napelemes telepítésekre vonatokozó szabályozás jelentősen eltért a magyarországi gyakorlattól, az új törvények még az eddigieknél is jobban kedveznek a német háztartási méretű kiserőművek jelenlegi és leendő tulajdonosainak.
Összefoglaló
- Változások 2022-től a 2030-as klímacélok eléréséért
- A törvénymódosítások fókuszában: szélenergia, napenergia és zöldhidrogén
- Van választási alternatíva a fogyasztók számára: teljes vagy részleges betáplálással is termelhetnek
- Változnak a telepítési és üzemeltetési szabályok a még hatékonyabb termelés elősegítésének érdekében
- Módosul a díjazás, megszünnek a napelem rendszerek tulajdonosaira kivetett adók
Változások 2022 júliusától: még zöldebbé válik a szabályozás
A 2022 júliusában bemutatott EEG (Erneuerbare-Energien-Gesetzes), vagyis Megújuló energiaforrásokról szóló törvény a párizsi klímavédelmi megállapodás alapvető célkitűzését tartja szem előtt, vagyis a rendelet minden pontja a másfél Celsius fok alatt tartott globális felmelegedés elérését segíti, mindemellett azonban a háború okozta energiaválságra is reagál.
A törvénymódosítások ugyanis a szélenergia, a napenergia és a zöldhidrogén fontosságára helyezik a hangsúlyt, és ezek minél nagyobb gyorsabb terjedését indítványozza úgy, hogy a támogatási formák, a segítő szabályozások mentén Németországban 2030-ra mintegy 80 százalékkal szeretné növelni a villamosenergia-fogyasztás megújulóból fedezett arányát.
A Bundestag ezen túl meghallgatta és reagált a szakma és a fogyasztók által felvett észrevételekre és kritikákra, így az EEG 2023 már ezen elvárásokat is magában foglalja. A szabályok kisebb része pedig már 2022-ben, míg a jelentősebb része 2023. január elsejével lépett életbe, így az idei évben ennek mentén nemcsak a régi, de az új német HMKE-tulajdonosok jelentős előnyökre tehetnek szert. Nézzük, hogyan is néz majd ki az új, megújuló energiaforrásokat szabályozó, elszámolási rendszer Németországban 2023-tól:
Minden döntés fókuszában a zöld energia áll majd
Az első és legfontosabb célkitűzés, hogy a megújuló energiák kérdésköre minden jövőbeni törvénykezésben, szabályozásban, döntéshozásban elsőbbséget élvez, vagyis ezt a prioritást, például a tervezési és jóváhagyási rendszerben figyelembe kell venni. Így a gördülékeny rendszertelepítés, a fogyasztó számára minél egyszerűbb rendszerfenntartás és rendszerbővítés a legfontosabb kritériumok lesznek az ország működésében makro- és mikroszinten is.
Legyen rugalmasan felépíthető minden német napelem rendszer
A német elszámolási rendszer különbséget tesz a teljes betáplálásra és a saját fogyasztásra kialakított napelemes rendszerek között, jó hír azonban a német fogyasztók számára, hogy nem kell dönteniük egyik vagy másik rendszer javára: a jövőben akár mindkét típusú rendszerrel egyszerre gazdálkodhatnak.
Így a saját tetőfelületeiken kiépíthetnek saját fogyasztásra szánt, illetve betáplálásra telepített rendszert, vagyis mindkét árszabást igénybe vehetik. A döntéshozók az új rendszertől azt várják, hogy ösztönözhetik a tetőfelületek minél nagyobb kihasználtságát, hiszen a saját energiafogyasztás fedezésére telepített rendszerek nem használták ki a teljes tetőfelületet, így az értékes felületek kihasználatlanul maradtak.
Választási lehetőségek: teljes vagy részleges betáplálás
A teljes és részleges betáplálású rendszerek kombinálásával azonban megteremti annak lehetőségét, hogy ugyanazon a tetőn egy saját fogyasztásra regisztrált, például 15 kW-os, és egy teljes betáplálásra szánt, akár 70 kW-os rendszer is üzemeljen, amelyekhez külön mérőórák tartoznak, így a saját energiafogyasztás fedezése mellett, – a még rendelkezésre álló, szabad tetőfelületükön – a betáplálásra szánt rendszer magasabb átvételi tarifáját is kihasználhatják a rendszertulajdonosok.
A napelemes rendszerek még nagyobb jövedelmezőséggel működhetnek majd
A szövetségi kormány nemcsak a könnyített telepítési és üzemeltetési szabályokkal igyekszik segíteni a rendszerek minél nagyobb és gyorsabb terjedését, pénzügyi vonalon is egyre jövedelmezőbbé szeretnék azt tenni. Ezért az új szabályozás átalakította az átvételi tarifák rendszerét, és versenyképesebbé tett a megtermelt energia átvételi árát.
A német elszámolási rendszer két ágra oszlik. Betáplálás alapján megkülönböztet önellátó és teljes betáplálású rendszert. Az egyik típusban alapvetően saját használatra (vagyis a rendszer méretezése a saját energiafogyasztáshoz alkalmazkodik), míg a másik működési formában csak hálózatra visszatáplált termelés működtethető. Így az elszámolási rendszer is két különböző tarifával, sávos árazás alapján működik:
Önellátó kialakítás esetén:
- a 10 kWp-ig terjedő rendszerek kWh-nként 8,2 eurócentet kapnak. Ha a rendszer nagyobb, a 10 kWp-tól kezdődő rendszerrész 7,1 eurócentet kap kWh-nként. Vagyis egy 15 kWp-s önellátású rendszer ezután 8,2 centet kap kWh-nként az első 10 kWp-ért, és 7,1 centet a fennmaradó 5 kWp-ért, azaz átlagosan 7,8 centet kereshet a rendszerrel kilowattóránként.
Teljes betáplálású kialakítás esetén:
- 10 kWp-ig kWh-nként 13,0 eurócentet kapnak, míg a nagyobb, a 10 kWp-től kezdődő rendszerrész 10,9 eurócentet kap kWp-nként. Vagyis egy15 kWp-s rendszer teljes betáplálással ezután 13,0 eurócentet kap az első 10 kWp-ért és 10,9 eurócentet a fennmaradó 5 kWp-ért, azaz átlagosan 12,3 eurócentet fizetnek neki kilowattóránként.
Az elszámolási rendszer igazítása mellett adómentességet is élveznek a rendszertulajdonosok
A német napelem rendszerek termelése, illetve az ebből szerzett jövedelem után a rendszertulajdonosnak jövedelemadót kellett fizetnie, azonban a német kormány tavaly úgy döntött, hogy lemond erről az adóbevételről, és 2023 januárjától azoktól a HMKE-tulajdonosoktól, illetve kereskedelmi célú rendszerüzemeltetőktől, akiknek 30 kilowattnál nem nagyobb a teljesítményük, nem kérik majd a jövedelemadót.
Az EEG-törvény ezen túl az áfa-támogatás rendszerének megújításáról is döntött: az új támogatási rendszerben az áfa-szabályok nem vonatkoznak majd a napelemes, illetve az energiatároló rendszerek importtevékenységére, ezen eszközök megvásárlására, illetve ezek telepítésére sem, igaz, ez utóbbi áfamentesség feltétele, hogy a támogatott telepítés csak lakossági fogyasztók számára, illetve a lakosságot szolgáló épületek megújuló energiatermelő rendszereire vehető igénybe. Az áfamentesség ráadásul automatikusan jár ezekhez a beruházásokhoz, vagyis nem kell külön kérelmeket, illetve papírmunkát végezni hozzá, azzal minden, a feltételeknek megfelelő beruházó automatikusan számolhat.
A csatlakozási és a használati díjak is változnak
Változtattak továbbá a rendszercsatlakozás és a -használat további díjazásán is, így a hő- és villamosenergia-törvény szerinti illetéket, valamint a csatlakozási díjat csak a közcélú hálózatból nyert villamos energia után kell fizetni. Még a törvény életbe lépésekor, vagyis tavaly júliusban eltörölték az EEG-pótdíjat is, így annak mértéke tavaly júliusban nullára csökkent, majd magát a pótdíjat is eltörölték idén januártól.
Forrás:
