Elektromos fűtőpanel és napelem rendszer: jó kombináció lehet
Az elektromos fűtőpanel egyre népszerűbb választás a fogyasztók körében. Cikkünk bemutatja, mire érdemes figyelnie annak, aki ezt a megoldást választaná napelem rendszerünk mellé.
Elektromos fűtőpanel és napelem rendszer: jó kombináció lehet
Az elektromos fűtésekkel kapcsolatban a legtöbben még mindig a magas villanyszámlára és a növekvő fogyasztásra gondolnak, pedig napelemekkel kombinálva, programozható termosztátokkal felszerelve gazdaságos és takarékos fűtési megoldás lehet mindenki számára. Ráadásul a beszerzési és beépítési költsége az egyik legolcsóbb a lehetőségek között, így érdemes jobban körüljárni az elektromos fűtőpanelek témakörét.
Ahogy a napelemes rendszerekkel kapcsolatban a megtérülés, az elektromos fűtőpanelek esetén pedig a fogyasztás az elsődleges kérdés. Pedig — ahogy a megtérülés esetén is — nehéz kiszámítani a fogyasztást, hiszen az nemcsak a fűtőpanelen, hanem számos más tényezőn is múlik. Mik lehetnek ezek?
Összefoglaló
- A fogyasztást befolyásoló tényezők: hőtechnika, beépíthetőség, programozhatóság és a hőmérsékleti beállítások
- Fűtőpanel kontra egyéb megoldások: szakértői tipp a választáshoz
I. Az épület építőanyagának hőtechnikai, hőszigetelési tulajdonsága
Az otthonunkban elvárt hőmé: rséklet adott, azonban az, hogy ezt a hőmérsékletet mennyi energia elfogyasztásával, „elfűtésével” érjük el, leginkább azon múlik, miből épül a házunk, és az építő- illetve szigetelőanyagok mellett milyen hőveszteségre számíthatunk. Hiszen más szigetelőértékekkel bír egy vályogház, egy betonház vagy egy megfelelő szigetelésű Porotherm épület, éppen ebből fakadóan más teljesítményigény lép fel, ha más-más építőanyagból épült ingatlant szeretnénk felfűteni. Hozzávetőlegesen a szakemerek szerint a teljesítményigénnyel számolhatunk éves viszonylatban:
- Alacsony energiaigényű, akár passzív minősítésű épület esetén: ~15kWh/m2
- B30-as téglából épült, önálló családi ház esetén: ~90kWh/m2
- Szigetelt, Porotherm 30-as téglából épült családi ház esetén: ~60kWh/m2
Jól láthatjuk a fenti adatokból, hogy jelentős az eltérés az épülettípusok között, vagyis nem mindegy, milyen épületet szeretnénk felfűteni az elektromos fűtőpanellel.
II. A beépítettség jellemzői
Az sem mindegy, az otthonunk milyen adottságokkal rendelkezik. Számít, hogy önálló családi ház, amelynek falai kevésbé védettek az időjárás viszontagságaitól, esetleg társasházként falai a szomszédos lakás miatt temperáltak, fűtöttek. Egy társasházi lakás ezzel ugyanis a fűtési költség 20-30 százalékát is megspórolhatja éppúgy, ahogy az ingatlan tájolásával is sokat spórolhatunk a rezsidíjakon. Egy optimális, déli, dél-keleti, dél-nyugati tájolás mellett sokkal kevesebb energiára lesz szükségünk a megfelelő szobahőmérséklet eléréséhez.
III. A programozhatóság és a termosztát
Az elektromos fűtési rendszerek lelke, és az energiaoptimalizált működés elengedhetetlen eszköze a termosztát. Egy megfelelő érzékenységű termosztát, amely programozható, és akár ablaknyitás érzékelővel ellátott, képes arra, hogy egy konvektoros fűtéshez hasonlítva az energiafogyasztás egyharmadát is megspórolja nekünk. Ráadásul komfortfokozatban is rendkívüli kényelmet biztosít, hiszen távoli elérésben, otthonunktól távol ki- és bekapcsolhatjuk, így hosszú távollét esetében egyszerűen kikapcsolhatjuk, időzíthetjük, míg bármikor, amikor hirtelen hidegebbre fordulna az idő, hazafelé könnyen bekapcsolhatjuk a fűtést. A megfelelően programozható termosztátok ráadásul energiatakarékos módban programozhatók, ráadásul helyiségenként vezérelhetjük, vagyis ahol nem tartózkodunk, ott egyszerűen kikapcsolhatjuk. Így a megfelelő minőségű termosztátok használatával akár 20 százaléknyi energiát is megspórolhatunk, szemben a hagyományos fűtési rendszerekkel.
IV. Hőmérsékleti beállítások
Természetesen nemcsak az ingatlan adottságai, a szokásaink is befolyásolják a fogyasztást. Így az, hogy milyen hőmérsékletet szeretnénk az otthonunkban, nagyban befolyásolja az energiafogyasztást. Hiszen egyetlen fok hőmérsékletváltozás körülbelül 5 százalékos többletenergiát emészt fel a fogyasztásból, így könnyen kiszámíthatjuk, hogy a 20 foktól eltérő, nagyobb hőmérséklet esetén milyen többletdíjat fizetünk a nagyobb melegért.
Az elektromos fűtőpanelek – sok már fűtési típusokkal ellentétben – közel 100 százalékos hatásfokú, vagyis nincs a hatásfokot csökkent tényező a rendszerben, mint például egy szivattyú vagy ventillátor megléte, igaz, a hatásfok úgyis csökkenhet, ha a termékbe beépített fűtőbetét vagy a termosztát minősége nem megfelelő. További energiatakarékossági tényezőket veszíthetünk, ha a beépített fűtőpanel méretezése nem megfelelő. Ilyen esetekben ugyanis – például egy kisebb teljesítményű fűtőpanel beépítésekor – az elektromos fűtőpanel állandó működésben lesz, hiszen nem lesz képes elérni a kívánt hőmérsékletet, így folyamatos energiafogyasztást eredményez a működése.
Szakértői tipp!
Vagyis egy jól méretezett, megfelelő beállításokkal ellátott elektromos fűtőpanel felveszi a versenyt bármelyik fűtési megoldással, de csak akkor, ha jól tervezett, szakszerűen kialakított, és minden jellemzőt szem előtt tartó rendszerről van szó. Ráadásul az is fontos szempont, hogy más fűtési típusokhoz képest a bekerülési költsége vonzó: elég csak, ha a gázcirkófűtés anyag- és munkadíjára gondolunk, az elektromos fűtőpanelek beszerzése és bekötése egyszerű és jelentősen olcsóbb. Az pedig már csak bónusz lehet, hogy – éppúgy, ahogyan a napelemes rendszer esetén is – alacsony karbantartási költségekkel kell számolnunk az évek során. Vagyis az elektromos fűtőpanelek sem igényelnek komolyabb karbantartást, így egyszerű működés mellett évekig a mi kényelmünket szolgálják.
