Energiatárolás napelem rendszerrel: a kulcs az optimalizált energiafogyasztás

A tudatos energiafogyasztás segíthet abban, hogy a csatlakozási stop után is optimálisan működjön a rendszerünk. Mind technikai mind anyagi szempontból. 

A szaldó szabályozása és a napelemes pályázat sorsa: az aktuális napelem piaci tendenciákról

A magyar kormány vállalásai érintik mind a lakossági mind a céges napelem rendszerek telepítését. Az Európai Bizottság felé irányuló ígéretek a magyar helyreállítási terv elfogadása után kerültek nyilvánosságra. Az utóbbi időben szintén több történés rázta meg a napelemes piacot, ezért beszámolunk a legfontosabbakról. 

Összefoglaló

• Mikor termel a napelem?
• Hogyan optimalizálható az energiafogyasztás egy háztartás esetén?
• Mennyire hatékony az energiamenedzsment-módszer?

Energiafogyasztás optimalizálva: termeljünk annyit, amennyire szükségünk van

Az önfogyasztás, a tudatos energiahasználat témaköre már eddig is kulcskérdés volt a napelemes rendszerek méretezésénél és telepítésénél, azonban az új szabályozás mentén – amely szerint a többlettermelést a jövőben már nem lehet a hálózatba táplálni – az új telepítőknek még körültekintőbben kell fókuszálniuk az önfogyasztás optimalizálására. 

A háztartási méretű kiserőművel működését és termelését több dimenzióban is vizsgálhatjuk, hiszen más termelési adatokkal találkozunk évszakonként, illetve más termelési és fogyasztási jellemvonásokat különböztethetünk meg napszakonként is. Jellemzően így néz ki a termelés és a fogyasztás egyetlen napon belül:

• Reggeli időszak: A rendszer a fogyasztási szokásoknak megfelelően, a család napi átlaghoz képest nagyobb áramfogyasztását képes megtermelni, hiszen a reggeli készülődés 1-2 órán át tartó, megnövekedett áramigényt eredményez. Ha a család munkába, iskolába indul, a délelőtt további részében megtermelt energiamennyiség az akkumulátorokban tárolódik el.
• Napközbeni időszak: A napközben megtermelt mennyiségből az akkumulátorok teljesen feltöltődnek, ám az energiatároló kapacitásától függően további áramtöbblet is keletkezhet. Ezt a mennyiséget eddig visszatáplálhattuk az áramszolgáltató által fenntartott hálózatba, azonban ezt a jövőben nem tehetjük majd meg. Vagyis erről a többletről háromféleképpen gondolkodhatunk:
  • további akkumulátorokba, energiatárolókba tárolhatjuk,
  • rögtön, vagyis a termelés pillanatában, napközben felhasználhatjuk,
  • vagy tárolók és fogyasztás híján egyszerűen „veszni hagyjuk”.
• Esti, napnyugta utáni időszak: Jellemzően ebben az időszakban ugrik meg jelentősen az áramfogyasztás az otthonunkban, azonban a rendszer napnyugta után energiatermelésre nem képes. Vagyis a szükséges árammennyiséget ezekben az időszakokban az akkumulátorokból fedezhetjük, ha pedig ez a tárolt energia nem lenne elég, az áramszolgáltatói hálózatból vételezhetjük a hiányzó mennyiséget.

A csatlakozási stop után első az energiamenedzsment, vagyis a tudatos energiafogyasztás

A fentiekből logikusan adódik, hogy a napközbeni túltermelés elég lehet annak az árammennyiségnek a kiváltására, ami az esti órákban szükséges, így valójában a rendszerünk képes az energiafogyasztásunk megtermelésére, ehhez azonban optimalizálnunk kell a szokásainkat, és a legfontosabb: további beruházásra, akkumulátorok vásárlására lesz szükség. Az energiafogyasztás optimalizációját a lehető legkörültekintőbben kell elvégeznünk:

Éljünk az energiamenedzsmenttel:

használjunk a rendszerbe illeszthető, energiamenedzsmentre alkalmas eszközöket, amelyek nemcsak arra képesek, hogy felügyelik és monitorozzák a napközbeni termelést, valamint távolról elérhetővé teszik a rendszert a felhasználó számára, de képesek arra is, hogy túltermelés esetén bekapcsolják azokat a fogyasztókat, amelyek rögtön elfogyasztják az energiatárolókban már nem eltárolható többletenergiát. Az ilyen, energiamenedzsmentben segítséget nyújtó eszközökkel nemcsak kevesebb lesz az energiapazarlás és tudatosabb a felhasználás, de cserébe kisebb kapacitású akkupakk is elegendő lehet a fogyasztásunk ellensúlyozására. Vagyis energiamenedzsment alkalmazása mellett kisebb költségű beruházásra lesz szükségünk, és energiafogyasztásunk is kiegyensúlyozottá válik a nap folyamán, ez a rendszer optimális működéséhez elengedhetetlen momentum.

Törekedjünk a tudatos fogyasztásra:

Hiába az energiamenedzsment, és a legújabb és legkorszerűbb eszközök, ha otthonunk, valamint saját szokásaink energiaéhsége nagy. Rendszerünk ezekben az esetekben nem lesz képes fogyasztásunkat fedezni, ráadásul a rendkívüli energiaigényhez olyan akkumulátorkapacitásra lenne szükségünk, amely fenntarthatatlanná tenné és jelentősen – ha nem brutálisan – megdrágítaná rendszerünket. Vagyis háztartásunk minden apró eleme legyen energiatakarékos, ahogyan fogyasztási szokásainkat is ennek mentén gondoljuk át: használjunk mindenhez energiatakarékos megoldásokat, a háztartási eszközöktől kezdve egészen otthonunk világításáig.

Ha hálózatfüggetlenek leszünk, készüljünk fel rá, hogy a rendelkezésre álló energiamennyiség véges:

A jól méretezett és kialakított rendszer, valamint annak tudatos használata mellett egy akkumulátoros napelem rendszer képes az átlagfogyasztás kiváltására- Ám ha a rendszerünk teljesen hálózatfüggetlen, ritka körülmények között, szokatlan időjárási környezetben, több napnyi, alacsony termelési mutatók mellett előfordulhat, hogy áram nélkül maradunk. Ha ez bekövetkezne, ne érjen bennünket váratlanul: felügyeljük a rendszerben tárolt energiamennyiséget, és ha kell, az átmeneti időszakban rangsoroljuk a fogyasztókat fontossági sorrendben, illetve készüljünk olyan alternatívával, amely ilyen rendkívüli esetekben bevethető az áramtermelésre.

Mennyire hatékony az energiamenedzsment-módszer napelemes rendszerek esetén

Az energiatárolókkal kiegészített rendszerek mindezek figyelembevétele mellett használhatóak és működőképesek, mindezt bizonyítja, hogy Németországban egyre nagyobb ütemben szaporodnak az akkumulátoros napelem rendszerek: az elmúlt években már majdnem minden második német napelemes rendszer ilyen kialakítás mellett üzemelt. Persze az itthoni jogszabályok és elszámolási módszer eddig nem kedvezett az energiatárolós rendszerek telepítésének, hiszen a szaldó elszámolás gyorsabb megtérülést eredményezett.

Mostantól mindez azonban jelentősen megváltozott a magyarországi gyakorlatban is, így véleményünk szerint a megtermelt árammennyiség olcsó áron való visszatáplálása helyett jobb, ha magunk használjuk el a rendszerünk által kínált kapacitásokat.