A hálózat bővítés egyszerűen: túlterhelt vagy korszerűtlen a rendszer?
Mégis mióta áll fenn a magyar villamoshálózat korszerűtlensége és miért van szükség a fejlesztésekre? Ismerjük meg a magyarországi helyzetet és az ide vezető okokat.
Hálózat bővítés egyszerűen: túlterhelt, vagy csak korszerűtlen a rendszer?
Az elmúlt hónapokban sokakat hidegzuhanyként ért a napelemes rendszerek csatlakozási stopja. Pontosabban annak ténye, hogy a hálózat korszerűsítéséig, a megfelelő szolgáltatói területek fejlesztéséig az új HMKE-tulajdonosok nem csatlakozhatnak az áramszolgáltatói hálózathoz. De mióta áll fenn a magyar villamoshálózat korszerűtlensége és miért van szükség a fejlesztésekre? Ismerjük meg a magyarországi helyzetet és az ide vezető okokat.
Összefoglaló
- A hálózat mögött álló történelmi mozzanatok, akadályok és kihívások
- Az MVM kezdeti fejlesztési stratégiájának hatása a hálózatra
- Az MVM hálózatfejlesztési eredményei differenciált képet mutattak
- Miért van szükség további fejlesztésre és mi történik ha a folyamat fejlődésétől eltér a kormányzati válasz?
A hálózat múltja és az ebből fakadó kérdések
A magyar elektromos hálózat múltját és jelenét számos vitatható döntés és szerencsétlen adottság befolyásolta. Az 1990-es években kezdődő problémák a szakmai döntéseket nélkülöző privatizációval kezdődtek. Például az átviteli hálózatot üzemeltető, és az elosztói tevékenységet végző szakemberek más-más részvénytársaságokba kerültek, így függetlenedett egymástól a két fontos és összekapcsolódó terület. Ebből adódóan alaposan átalakult a karbantartás és a hálózatfejlesztés területi és műszaki határa, hiszen az átviteli hálózat többé nem támaszkodhatott a 120 kV-os főelosztói hálózatra.
Miközben a bénító kötöttségek jelentősen lassították a fejlesztési folyamatokat, alapvető elvárás volt, hogy a hálózat ne csak a hagyományos funkciókat lássa el, de a kereskedelmi szállítások megoldására is képes legyen. Így az elmúlt évtizedekben történt átépítések, felújítások, illetve az alállomás telepítések még az 1993-ban készült MVM Átviteli hálózat fejlesztési és felújítási stratégiájának mentén készülhettek el.
A hálózat bővítés elkezdődött, de nem zárult elég konzisztens eredménnyel
A fejlesztési és felújítási stratégiát követve 5 új alállomás és mintegy 640 km 400 kV-os távvezeték épült, bizonyos részben pedig megújultak a meglévő távvezetékek is. Vagyis az elmúlt évtizedekben elindult ugyan az elektromos hálózat bővítése, illetve a hálózatfejlesztés is, amely révén képes lett arra, hogy Magyarország belső igényeit megfelelően ellássa. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindez az ország egész területére jellemző lett volna, és azt sem, hogy a megvalósult fejlesztés elég lett volna arra, hogy kielégítse a növekvő és turbulensen változó energiafogyasztási igényeket, illetve kiszolgálja a megújulók diktálta dinamikus fejlődést. Hiszen a magyarországi közép- és kisfeszültségű elosztóhálózatokon található hálózati elemek mintegy harmada még az eredeti, rekonstrukció nélküli elem, vagyis a legtöbbje több mint hatvanéves eszköz.
Ezért már az elmúlt években szükségszerű lett volna mintegy százezer kisfeszültségű trafóállomás, illetve több tucatnyi közép-és nagyfeszültségű trafókörzet felújítása, ami azonban nem történt meg. Viszont a lakossági fogyasztás jelentősen átalakult: elég csak a háború okozta gázárrobbanásra gondolni, amely miatt családok százai tértek át a gázfűtésről villanyfűtésre.
Differenciált eredmények, differenciált problémák
A megnövekedett energiaigény jelentősen felülírja a rendszerkövetelményeket, ami például az erőműépítések vagy az atomerőmű energiaigényét vizsgálva is feltűnik: bár az ezekhez kapcsolódó rendszer- és hálózatfejlesztési tervek elkészültek, a munka és a rekonstrukció viszont még mindig nem történt meg. Ehhez pedig hozzáadódik, hogy a lakossági energiafogyasztás is drasztikusan változott az utóbbi évtizedekben.
Új igény a hálózat bővítés hmke szinten is
A háztartási méretű kiserőművek egyre növekvő száma az adott működési terület feszültség profilját is megváltoztathatják, az pedig akár napi gondokat okozhat a hálózat működésében, de növelheti a hibaáram nagyságát is.
Vagyis a hálózat az eddigi működési feltételek mellett képes volt az igények kiszolgálására, de nagyobb terhelés mellett csökkenhet a szolgáltatás minősége és biztonsága, amely az adott terület minden fogyasztóját egyformán érintheti. Az országon belül vannak még ma is vannak olyan területek, ahol a jövőben is minden gond nélkül működhetnek és csatlakozhatnának a hálózathoz további HMKE-k, míg más területen, a megnövekedett áramtermelő egységek teljesítménye meghaladja csatlakozási pont körzetének fogyasztását, ez pedig lassíthatja a csatlakozási engedélyek kiadását és a telepítési folyamat átfutási idejét. Ezáltal egyre égetőbbé válik a hazai villamosenergia-hálózat rugalmasabbá tétele, melynek jelentőségét a szakma már évekkel ezelőtt hangsúlyozta.
Elhúzódó folyamatra adott impulzusszerű válasz: mi következik ha nem megfelelő a hálózat bővítés és megtelik a rendszer?
Az látható, hogy a hálózat megtelése egy hosszabb, lassan kibontakozó természetes folyamat. Válaszul azonban csak a tavalyi évben allokált 103 milliárd forintot arra a kormány, hogy a hazai villamosenergia-hálózat a jövőben képes legyen akár 600-700 megawattnyi megújulóenergia-kapacitást csatlakoztatására is. A fejlesztések az MVM Démász Áramhálózati Kft. területén legalább 456 MW-tal, az MVM Émász Áramhálózati Kft. területén pedig legalább 238 MW-tal növelik majd meg a hálózathoz csatlakoztatható új naperőművi termelőkapacitások volumenét.
Az üröm az örömben azonban a fejlesztések átfutásának határideje: a tervezett rekonstrukciók ugyanis 2026 tavaszáig valósulnak meg, vagyis ha minden igaz, bő három év múlva készül el a teljes fejlesztés.
A jövő egyenlőre bizonytalan, nincsenek meg a hálózat bővítés részletei
Hogy addig kell-e várniuk a csatlakozásra az új napelemes rendszertulajdonosoknak, vagy szakaszosan, több lépcsőben megnyitják a hálózati csatlakozás lehetőségét a következő év során, még nem derült ki, ahogy az sem, a hálózat fejlesztése után milyen rendszerdíjak és elszámolási mód várja majd a rendszertulajdonosokat.
Forrás:
https://energiaklub.hu/files/study/Energiaklub_Bixpert_Hálózatfejlesztési%20tanulmány.pdf
