Kínai klímagondok forgatják fel a napelemes piacot

Újabb pillangóhatás: a kínai klímagondok forgatják fel a napelemes piacot 

A világ népessége számára először a pandémia szemléltette igazán, milyen hatással lehet az életére, ha a világ másik felé, tőle akár többezer kilométerre, általa nem befolyásolható dolgok történnek. A vírushelyzet volt az, ami megmutatta, hogyan függ össze a világ gazdasága, hogyan segíti vagy éppen gátolja az országok mezőgazdasága, ipara vagy éppen politikai helyzete a világ másik felén élők helyzetét. 

Összefoglaló

• A chiphiány, a kínálat szűkülése és a szállítási problémák után az aszály is nehezíti a gazdasági vezető hatalom helyzetét
•  Az aszály miatt az áram felhasználása is korlátozottá válhat, ami befolyásolja a termelést 
•  Segíthet-e a NEA 2025-ig tartó energiafejlesztési terve a helyzeten?
• Esélyes lehet, hogy búcsút mondunk a kínai áraknak a jövőben

A klímatudósok szerint mindez a pandémia alatt megélt chiphiány, a kínálat szűkülése, a szállítási problémák és az ebből adódó növekvő árak csak egyfajta „főpróba” volt az előttünk álló gondokhoz képest. Mert alighogy túljutottunk a járványhelyzeten, a háború nyomában járó szankciók újra megnehezítik a mindennapjainkat. 

Ha pedig ez nem lenne elég, a Kínát sújtó, soha nem látott méretű aszály sem kecsegtet azzal, hogy fellélegezhetünk: elég csak arra gondolnunk, hogy a megújulók, a napelemes rendszerek, az akkumulátorok túlnyomó többsége a világon abból az országból származik, ahol most leállították a gyárakat azért, hogy a lakosság elegendő áramhoz juthasson hozzá. A kínai hatóságok közlése szerint a helyzet pedig drámai: több mint 1,3 millió négyzetkilométernyi, vagyis 14 magyarországnyi területet, valamint az ott élő 900 millió embert érinti a perzselő forróság, aminek nyomán eddig már közel 70 folyó száradt ki.

Hogyan függ össze az aszály és az áram?

 Kína energiaszükségleteinek jelentős részét vízenergiából állítják elő, Szecsuan – amely a kínai ipar központja – például a gyárak, a lakosság és a tejes gazdaság teljes energiaszükségletének mintegy 80 százalékát éppen vízenergiából képes fedezni. Vagyis a víz Kína létfontosságú eleme, azonban az elmúlt időszakban sorra száradnak ki az ország legnagyobb és legfontosabb vizei, a víztározók vízszintje pedig a kritikus szint alá csökkent. 

A drámai helyzetet a rendkívüli hőség okozta, Kínában ugyanis több mint hatvan éve – mióta rögzítik a hőmérsékleti adatokat – nem mértek ilyen rekord meleget. Miközben több tartományban több mint 90 napja nem esett az eső, a hőmérők higanyszálai napokon-heteken keresztül 45 fok fölött mozgott. A drámai helyzetet Szecsuan áramkorlátozással igyekezett megoldani, így elsőként az ott működő 16 ezer ipari vállalat működését szabályozták, így a Toyota, az Apple, vagy a kínai fontos polikristályos szilícium-termelésének 15 százalékáért felelős szecsuani vállalatok, illetve a világ legnagyobb elektromosautóakkumulátor-gyártója, a CATL csökkentette gyártási kapacitását, hogy legyen elég az itt élő, több mint 80 millió ember számára.

Rövid távon az égből jöhet a megoldás

Ahhoz, hogy a helyzetet megoldják, új szabályozást, úgynevezett energiadagolást vezettek be, amelyben ütemezett módon juttatnak el energiaadagokat a gyártók és a szolgáltatók számára, de az esetenkénti több hetes leállások már jelentkeznek az árakban is. Miközben a kínai Nemzeti Energiaügyi Hivatal (NEA) igyekszik minél gyorsabb megoldást találni a helyzetre, és a 2025-ig tartó időszakra ütemezett energiafejlesztési terveit is alaposan megreformálta a nem várt problémák miatt, új vízerőművek, valamint atomerőművek minél gyorsabb építését szorgalmazza. Mert a idő most valóban pénzt jelent. 

Esélyes lehet az árváltozás is

Jól példázza a helyzetet, hogy Kína egyik legnagyobb alumíniumkohója, a Henan Zhongfu Industry egy hetes leállása miatt az alumínium ára rögtön 3,5 százalék emelkedést mutatott. A szakértők szerint ez pedig még csak a kezdet: a tőzsdén jegyzett cégek és az elemzők is arra figyelmeztetnek, hogy gyors megoldás nélkül nemcsak újabb ellátási töredezettség várható a világ piacain, de a kínai aszály több milliárd jüanos veszteséget okozhat. Ez pedig drasztikus következményekkel járhat a napelemes rendszerek piacán is, hiszen a kínai napelemes rendszerelemek, valamint az itt gyártott napelemek teszik ki a globális piac legalább 60 százalékát. 

A kínai termékek térhódítása pedig a jó minőség mellett az olcsó áruknak köszönhető, hiszen az itt gyártott fotovoltaikus termékeket gyártó vállalatok megawattóránként 75 dollárért, vagyis más, nyugati piacokhoz képest harmadával olcsóbban jutnak energiához, ezzel a versenyelőnnyel pedig gyakorlatilag letarolták a piac más szereplőit. Eddig. Ha az előrejelzések nem tévednek, akkor úgy tűnik, a klímakatasztrófa fog majd véget vetni a klímavédelemhez gyártott, megújuló energiaforrásokat biztosító rendszerek olcsó árának, és még csak meg sem jósolhatjuk, hogy teljesen le kell-e majd mondanunk jövőben a megfizethető árakról, vagy később újra elérhető áron telepíthetünk-e kínai alapanyagokból napelemes rendszereket.