fbpx

Ezeket a kérdéseket tisztázzuk a napelemes rendszer telepítése előtt.

A napelemes rendszer megtérülését ez a 4 fő tényező befolyásolhatja

Az első és legfontosabb lépés ami által biztossá válhat a napelemes rendszer megtérülése az nem más mint a megfelelő előkészület és a helyszíni felmérés – utóbbi amelynek kapcsán több fontos kérdést is tisztázni kell.  A cikk ezeket veszi sorra. 

Mennyi áramra lesz szükségünk?

Az éves fogyasztásból indulhatunk ki első megközelítésben és később a tető tájolásának figyelembe vételével finomhangoljuk. Az éves fogyasztásból Magyarország területére vonatkoztatva 100-1200 kWh/kWp értékkel számolhatunk amikor az elfogyasztott energia előállításához szükséges napelem teljesítményt keressük.
Ez után határozzuk meg a szükséges inverter teljesítményét annak függvényében, mekkora felület áll rendelkezésre és milyen későbbi fogyasztó bővítéssel számolhatunk. Az sem mindegy ugyanis, milyen inverterre kérünk engedélyt hiszen ha olyan invertert telepítünk amelyet később már nem tudunk további panelekkel bővíteni, akkor újabb invertert kell engedélyeztetnünk aminek még akadályai is adódhatnak a későbbiekben az Áramszolgáltató oldaláról.

A jelenlegi éves fogyasztásból érdemes kiindulni, és többlet fogyasztásként figyelembe venni a tervezett fogyasztókat, melyek a legutóbbi éves elszámoláskor még nem üzemeltek. Ilyen lehet a meglévő vegyes vagy gáztüzelésű fűtés kiváltása elektromos fűtéssel, légkondicionáló berendezések beszerelése, szauna stb.

Az éves fogyasztás alapján egy déli tájolású, 35 fok dőlésszögű tetőt alapul véve 6000 kWh esetén 5 kW-os rendszerméret szükséges. Ez úgy jön ki, hogy egy ilyen felületről 1 kilowattnyi napelem jó közelítéssel 1200 kWh előállítására képes évente. Pontos termelési adatok ma már több különböző szoftver segítségével prognosztizálhatók földrajzi hely, tájolás, panel dőlésszög, napelem beépítési mód (szabadon álló, tetőre telepített) alapján.

Mekkora és milyen a rendelkezésre álló tetőfelület?

Itt nem csak a felület, hanem a tájolás, a dőlésszög és a héjazat is fontos. Ezeket is meg kell vizsgálnunk. Rossz állapotú, felújításra szoruló tetőnél például felesleges lenne napelemes rendszert kiépíteni, ugyanis jelentős többletköltséggel járhat, ha fel kell újítani a tetőt, és emiatt vissza kell bontani a napelemeket, majd újra felépíteni az egészet. Tehát mindenképpen megfontolandó a tető felújítása még a napelemes rendszer telepítése előtt. Ha a tető nem megfelelő, telepíthetünk napelemeket a talajra is ami így kiküszöböli a későbbi tető felújításból, átalakításból a napelemes rendszer oldalán adódó többlet munkát és az ezzel járó többlet költséget..

A felület méretének figyelembevételével egy bővíthető rendszert méretezzünk. Ez azért is fontos, mert az áramszolgáltatóval az invertert engedélyeztetjük. A már engedélyezett invertert pedig bármikor bővíthetjük napelemekkel az áramszolgáltató bevonása nélkül. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő méretű és/vagy megfelelő tájolású tetőfelület, vizsgáljuk meg egy talajra telepítendő napelemes rendszer lehetőségét.
A felületigény számításakor a legfontosabb szempont, hogy ferde vagy lapos tetőre kerül a napelem. Ugyanis utóbbi esetén az egyes sorok között elegendő helyet kell hagyni, hogy ne árnyékolják egymást a napelemek.

A tető felmérése a méretének, tájolásának, dőlésszögének, héjazatának, tetőszerkezetének méret- és állapot felvételéből áll. A mérete fontos a felszerelhető napelemek darabszámának meghatározásához, a telepítendő napelemek típusát és méretét figyelembe véve. A tájolás és a dőlésszög hatással van a megtermelt energiára, a tetőszerkezet állapota pedig arra, hogy a várhatóan akár 30 évig a tetőn üzemelő napelemes rendszer teljes élettartama alatt alkalmas lesz az építéskor meghatározott feladat betöltésére.
A tájolás a várható hozamot erősen befolyásoló tényező, kelet 90 foktól nyugat 270 fokig bezárólag kell elhelyezkednie a tetőfelületnek.

Szakértői tipp

 

a helyszíni felmérést megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberrel végeztessük el. Az olyan kérdések eldöntése, mint például, hogy szükséges-e tűzeseti leválasztó beépítése, csak kellő hozzáértéssel lehet eldönteni.

Vannak-e árnyékhatások amelyek befolyásolhatják a napelemes rendszer teljesítményét? 

Sokan legyintenek, ha valamilyen tárgy vagy építmény belóg a napelemekre érkező fény útjába, de ez egyáltalán nem mindegy. Nagyban befolyásolja ugyanis a rendszer működését és a megtermelt energia mennyiségét. 

Napelem gyártási technológiától és a rendszerbe épített invertertől függően az árnyékhatás egy adott napelemre vagy akár egy egész sor napelemre hatással lehet. Ma már egyre több fejlesztés abba az irányba mutat, hogy minél kevésbé legyen hatással a teljes rendszerre egy vonuló árnyékhatás de a legideálisabb természetesen ha elsősorban azon felületekkel számolunk, amelyre nem vet árnyékot semmilyen tereptárgy.

Itt érdemes szomszédos házzal és távolabb lévő magas fával is számolni mert sokszor ez fel sem tűnik de tud a tetőre árnyékot vetni.

Hova kerül az inverter?

A napelemes rendszerek egyik legfontosabb eleme az inverter, amelyet a lehető legközelebb kell elhelyezni a panelekhez. Ugyanis ez a szerkezet képes átalakítani a napelemek által előállított egyenáramot a közüzemi hálózatnak megfelelő váltakozó árammá. Elhelyezésekor figyelembe kell venni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait is, amely szerint tűzeseti leválasztó kapcsolót kell beépíteni, amennyiben az OTSZ-ben megadott értékeket meghaladja a napelemes mező és az inverter távolsága.

Az inverterek esetében fontos a jó szellőzés is, semmiképp se kerüljön a déli oldalra, ahol folyamatosan süt a nap, és padlásra se tegyük, amennyiben az nem hőszigetelt. Az inverter hatásfoka is hőmérsékletfüggő. Nagyon fontos, hogy a helyszíni felmérést megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberrel végeztessük el, hiszen az  olyan kérdések eldöntése mint például, hogy szükséges-e tűzeseti leválasztó beépítése, csak kellő hozzáértéssel ítélhetőek meg pontosan.

 Milyen a különbség egy valóban biztonságos és egy elég biztonságos telepítés között? Erről is beszámolunk bővebben.