fbpx

Lássuk a szaldó és bruttó elszámolás közti különbséget egy életbeli példán keresztül.

Szaldó vagy bruttó elszámolás: melyik mit jelent pontosan? Elmagyarázzuk! 

2024-től változik a napelemes rendszerek teljesítményének elszámolása. A hazai jogszabályok értelmében eljött az ideje, hogy szaldósról áttérjünk a bruttó elszámolásra. A kérdés: Mi lesz ez után? És mit jelent, ha áttérünk a szaldó elszámolás elvéről bruttó elszámolásra? Végleg megszűnik a szaldó?

Mi a különbség?

 Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk, mindenekelőtt érdemes tisztásztázni, mi is a szaldó és bruttó elszámolás különbsége. Első és legjelentősebb különbsége: A jelenlegi szaldós elszámolási elve szerint az áramszolgáltatató a termelt és fogyasztott energia különbségét veszi figyelembe az évi elszámolásban és csak az után kell fizetnünk ami többletként jelentkezik az ad-vesz óra alapján a vételezett oldalon a betáplálthoz képest. Ezzel szemben a bruttó elszámolás az aktuális áramárral a fogyasztás esetén magasabb értékkel kalkulál, mint a betáplált esetén –  és ez alapján alakítja ki a havi elszámolást forintban. Itt a megtermelt többletenergia már  átvételi áron számolandó és havi elszámolásban összesítendő. Ebből adódóan, a szaldós rendszerben, ha éves szinten többet termeltünk mint fogyasztottunk,  a többletenergiát piaci áron értékesítettük. Azonban, a bruttó rendszer nem a piaci értékesítést, hanem a hálózat tehermentesítését támogatja. A bruttó rendszerben ezért a termelt, de fel nem használt energiáért a szolgáltató vételi árat fizet. Ez pedig az eladási alatt van – nagyságrendileg a fele -, és csupán az elfogyasztott energiát értékesíti piaci áron.

Mindemellett,  a szaldó kifejezetten hatékonyan alkalmazkodott a fogyasztó általános energiafogyasztási trendjeihez, hiszen a megtermelt többletenergiát a napsütéses órák alatt begyűjti, újraosztja, majd visszaszolgáltatja, amikor szükségünk van rá. Mindezt a vételi és az eladási oldalon azonos áron. Ez azért fontos, mert tény mi tény, nem akkor fogyasztunk feltétlenül, amikor megtermeljük az áramot. Nyáron és napközben kifejezetten hatékony a rendszer, azonban általában legtöbbet este-délután és a téli hónapokban fogyasztunk, míg a rendszer maximális hatékonysággal csak a nyári napsütésben dolgozik, amit az évnek csupán 3 hónapjában élvezhetünk. Télen, mivel jóval kevesebb és rövidebb a napsütötte órák száma, rendszereink jóval kevesebb energiát tudnak előállítani és így jóval több energiát vásárolunk a szolgáltatótól. Mindemellett, ha fűtünk is a rendszereink által megtermelt árammal, azt épp akkor tesszük amikor kevesebb idő áll rendelkezésre az ehhez szükséges energia előállítására, így többlet vételezésre szorulunk, hiszen.  Viszont a bruttó elszámolási rendszerben kizárólag a megtermelt és rögtön elfogyasztott energiát használhatjuk kedvező feltételek mellett, késleltetett felhasználású áramért a szolgáltató sokkal kevesebbet fizet, mint amennyiért eladja az áramot.

Mit jelent ez anyagilag? Nézzünk egy példát!

 

Sanyi és családja, egy átlagos 4 fős család,  akiknek fogyasztását nagyjából egy 5 kWp teljesítményű rendszer képes ellátni, kb 6000 kWh energia termelésével. Az EON rendszeréhez vannak bekötve, ahova évi szinten nagyjából 230 ezer forintot termel a rendszer. Ez szaldó elszámolással körülbelül 0 forintra, jön ki az aktuális 38 forintos áramárak mellett, ami azt jelenti, hogy az évi fogyasztásuk megegyezik a napelemes rendszerük által megtermelt energiáva ezért a betáplált energia értéke már csupán 250 Ft-ra jön ki. Jóllehet, ennek egyébként közel 60%-át általában tavasztól ősz elejéig, 4 hónap alatt termelik meg, azonban ezt aztán a télen arányosan visszakapják.  Viszont, ha ugyanezzel a teljesítménnyel bruttó elszámolásban nézzük az említett 4 hónap alatt megtermelt energiát, ami hozzávetőlegesen 150 ezer forintnyi energiának felel meg, aminek Sanyiék csak a felét használják fel rögtön. Ekkor a megtermelt többlet áramot az Eon átvételi áron vásárolja fel, ami körülbelül 50 ezer forintnyi kiesést jelent a családi kasszából. Ez nagyából éves szinten 20% hatékonyságvesztést jelent a szaldóshoz képest, ami az elmúlt években jellemző 10 éves megtérülési időszakot 13-ra is nyújthatja. Ennek Sanyi annyira nem örül.

Azonban a helyzet még koránt sem reménytelen – kivételek mindig vannak még a bruttó elszámolás elve alól is. Az EU-ban érvényes jogszabályok értelmében, az enegedélyeztetési folyamatokat figyelembe véve, ha 2023.12.31-ig megépíti napelemes rendszerét és a megfelelő minőségű invertert választja (így elkerülve a csere lehetőségét, ami újraszerződéssel járhat) és mindezt lehetőleg önerőből, de semmi esetre sem  vissza-nem-térítendő támogatásból finanszírozza, van esélye szaldós elszámolásban maradni. Ezt tanácsoljuk Sanyiéknak is!

Természetesen garanciát vállalni a szaldós elszámolásban maradásra nem lehet, az biztos, hogy az energetikai fejlesztés és 2000 megawattnyi napelemes rendszer telepítése Magyarország kifejezett energiapolitikai céljai közé tartozik.