fbpx

A szaldó elszámolásról: marad vagy megy? Mire számítsunk a jövőben.

Tisztázzuk, meddig marad a szaldó elszámolás

Sokan bizonytalanok a napelemes rendszer telepítésével kapcsolatban, hiszen az elmúlt hónapok hírei kapcsán nem igazán tudják, mire készüljenek. A bruttó és a szaldó elszámolás körüli pontatlanságok, a határidők és az apránként nyilvánosságra hozott technikai részletek pedig nem segítették a fogyasztót abban, hogy dönteni tudjon. Mi most igyekszünk eloszlatni a tévhiteket, és a legfontosabb kérdésre koncentrálni: meddig marad a szaldó elszámolás? 

Magyarországon a napelemes rendszerek telepítése a kétezres évek elején-közepén kezdődött nagyobb volumennel, azonban itthoni forradalmát az elmúlt években élte igazán. Aztán 2020. októbere megtorpanásra kényszerítette a beruházókat: ekkor látott napvilágot az első részlet a háztartási méretű kiserőművek új elszámolási rendszerével, a bruttó elszámolással kapcsolatban. Ez az októberi bejelentés jelezte először a szakma és a fogyasztók számára, hogy szaldó elszámolás háztartási napelemes rendszer telepítéséhez 2023. december 31-ig kérhető, utána mindez már csak bruttó elszámolás mellette tehető meg.

 

De mi is a szaldó elszámolás? 

 

Korábbi cikkünkben praktikus példán keresztül mutattuk be, hogy mit jelenthet anyagilag a szaldó elszámolásról való letérés, most itt az idő, hogy egy kicsit a színfalak mögé nézzünk. 

A szaldó elszámolási rendszert azért vezették be, hogy a kezdeti megtorpanások után nagy lendületet vegyen a lakossági napelemes beruházás. Alapvetően egyfajta ösztönző elszámolásként tekintettek rá, akárcsak a „zöld” vagyis elektromos autók kivételezett helyzetére az ingyenes töltés és a parkolás esetében. A szaldó elszámolás – akárcsak az elektromos autózás esetén – arra helyezte a hangsúlyt, hogy a felhasználó a lehető legtöbb előnyét élvezze a telepített rendszernek: megtermelt energiafeleslegét akár egy évig ingyen tárolhatta a szolgáltató hálózatán, míg ezért a rendszerhasználatért nem fizetett. Sőt, ha az éves elszámolás során a kétirányú mérőóra azt mutatta, hogy a fogyasztó energiatöbblete nagyobb, mint a vételezett mennyiség, a termelési többletet a következő módokon számolhatta el: 

      • Lakossági ügyfélként, számla kitöltése nélkül, egyszerű formanyomtatványokon kérhette (Nyilatkozat és kifizetési kérelem és Adóelőleg nyilatkozat költségekről) az elszámoló számla másolatával a különbözet kifizetését. 
      • Számlát is kiállíthatott a többletről, ebben az esetben adófizetési kötelezettsége képződött. 
      • A fogyasztó nem kérte rögtön a többletenergia kifizetését, hanem azt egy későbbi időpontra halaszthatta: így két éven belül bármikor újra kérhette a többlet kifizetését.

Emellett az elszámolás mellett, a szolgáltatási és vételezési folyamatban az állam is kénytelen volt lemondani a bevételeiről, hiszen az áramszolgáltatás során 27%-os ÁFÁ-val számolhatna, de a szaldó elszámolás esetén ennek csak a töredéke jelenik az államkasszában. A bruttó elszámolás ezt az aránytalanságot igyekezett feloldani, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint ez az új elszámolás racionalizálja a rendszer működése közben keletkezett költségeket. 

Változó feltételek, szoros határidők

 

A bruttó elszámolás a fentiekből adódóan azért jött létre, hogy megoldást találjon az egyenlőtlen elszámolási rendszerre. Az új módszertan szerint három feltételnek kell egyszerre teljesülnie az új, bruttó elszámolás alkalmazásakor:

      • A napelemet telepítő felhasználó nem járhat sokkal rosszabbul az új elszámolási módszerrel, mint a szaldó elszámolás használata esetén.
      • A szolgáltatónak is bevételhez kell jutnia a rendszerhasználat miatt.
      • Az állam is több adót racionalizálhat a napelemes rendszerek használatából. 

Az állam nem titkolt célja, hogy állami támogatással telepített napelemes rendszer szaldós elszámolás mellett a későbbiekben ne legyen működtethető.  Igaz, a bruttószámolás bevezetése előtt még megenged némi átmeneti időt. Így a telepítési feltételek ezen pontok mentén alakulnak: 

      • Minden új napelemes rendszer, amit állami támogatás nélkül, önerőből telepítenek, 2023. december 31-ig szerződhet az áramhálózati cégekkel szaldó elszámolás igénylésével. A megadott időpont után már csak bruttó elszámolás mellett telepíthető napelemes rendszer.
      • Aki állami támogatással, EU-pályázatból, illetve Otthonteremtési támogatásból kívánja megvalósítani a beruházást, ezt 2021. június 30-ig teheti meg szaldós elszámolás mellett. Július elsejétől már csak bruttó elszámolást igényelhet a támogatás mellé. 
      • A támogatottaknak 2021. június 30-ig kell benyújtani a napelemes rendszer megvalósulásáról szóló teljesítési igazolást, a kivitelezési költségplafon betartásáról szóló 5. számú nyilatkozatot, illetve a projektszámlákat a Magyar Állam Kincstár rendszerébe. 
      • A június 30-a után telepített rendszer esetén csak az eddig a határidőig lecserélt villanyórával rendelkezők maradhatnak szaldó elszámolásúak. Nekik az áramszolgáltatóval kötött áramvásárlási szerződést, hálózati engedélyes nyilatkozatot is csatolni kell támogatási kérelmükhöz.

 

Bruttó elszámolás, 2024 új módszertana

 

 

A bruttó elszámolás pontos meghatározásáról jelenleg még teljesen biztosat nem tudunk, a számítási módszertan pontos ismertetése a következő hónapban minden bizonnyal pontosításra kerül. Annyi bizonyos, hogy a módszer szerint a hálózatból vételezett, valamint a hálózatba táplált energiát és az ahhoz kapcsolódó költségeket egymástól elkülönítve számolják majd el. Ma az áram ára 35-36 Ft/kWh, ami tartalmazza az áram árát, a rendszerhasználati díjat (RHD), és a 27%-os ÁFÁ-t. A hálózati rendszerhasználati díj kivonásával (hiszen azt a szolgáltató biztosítja), illetve az ÁFA elhagyásával kb. 12-13 Ft/kWh körül alakul az egységár. Ha tehát a fogyasztó a többlettermelését betáplálja a hálózatba, azt a szolgáltató 12-13 forintos egységáron veszi meg tőle, ha pedig vételez a rendszerből, akkor az RHD-val és az ÁFÁ-val növelt összegért, vagyis 35-36 forintért teheti mindezt. A módszertani lépések még nem véglegesek, mindezt bizonyítja, hogy nemrégiben a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség további szakmai javaslatokat küldött a ITM-nek, amiben további bruttó alapú elszámolási verziókat mutatott be. Egyik ilyen mutáció az RHD vagyis csak rendszerhasználati díjas elszámolási mód, ami magyarázatuk szerint azért megfontolandó, mert a feltöltött, pillanatnyilag felesleges energiát általában rögtön, a termelés közvetlen közelében, a szomszédok fogyasztják el. 

 

De akkor megéri a bruttó elszámolású napelemes rendszer?

 

A bruttó elszámolás akkor válik igazán előnyössé, ha azt állami/EU támogatás mellett telepítik. Az Otthonteremtési támogatás igénylése mellett ugyanis a napelemes rendszer árának 50%-ával támogatja az állam a fogyasztót. A 3 millió forint összegű beruházás feléhez, tehát másfél millió forint erejéig szóló vissza nem térítendő Otthonfelújítási támogatás azonban utófinanszírozott konstrukciójú, vagyis a fogyasztónak a beruházás elején rendelkeznie kell a teljes összeggel, hogy a támogatást igényelni tudja. Jó hír, hogy a hitelképes családok számára mindez kiküszöbölhető egy maximum 6 millió forint értékű hitellehetőséggel, aminek kamata 10 éves futamidő mellett nem haladhatja meg a 3%-ot. Ezek mellett az opciók mellett érdemes elgondolkodni az utolsó támogatási lehetőségek mellett napelemes rendszer telepítésén, ha csökkenteni szeretnénk energiaszámlánkat, vele együtt pedig karbonlábnyomunkat is. 

 

Szakértőnk tippje: 

Az Otthonteremtési támogatás feltételeiről részletesen :  https://bestsolar.hu/otthonfelujitasi-program