fbpx

A szaldó elszámolásról: marad vagy megy? Mire számítsunk a jövőben.

Tisztázzuk, meddig marad a szaldó elszámolás

Sokan bizonytalanok a napelemes rendszer telepítésével kapcsolatban, hiszen az elmúlt hónapok hírei kapcsán nem igazán tudják, mire készüljenek. Sokakban merül fel a kérdés: Meddig marad a szaldó elszámolás és mi várható után? A bruttó és a szaldó elszámolás körüli pontatlanságok, a határidők és az apránként nyilvánosságra hozott technikai részletek pedig nem segítették a fogyasztót abban, hogy dönteni tudjon. Mi most igyekszünk eloszlatni a tévhiteket, és a legfontosabb kérdésre koncentrálni: meddig marad a szaldó elszámolás? 

Magyarországon a napelemes rendszerek telepítése a kétezres évek elején-közepén kezdődött nagyobb volumennel, azonban itthoni forradalmát az elmúlt években élte igazán. Aztán 2020. októbere megtorpanásra kényszerítette a beruházókat: ekkor látott napvilágot az első részlet a háztartási méretű kiserőművek új elszámolási rendszerével, a bruttó elszámolással kapcsolatban. Ez az októberi bejelentés jelezte először a szakma és a fogyasztók számára, hogy szaldó elszámolás háztartási napelemes rendszer telepítéséhez 2023. december 31-ig kérhető, utána mindez már csak bruttó elszámolás mellette tehető meg.

 

De mi is a szaldó elszámolás? 

 

Korábbi cikkünkben praktikus példán keresztül mutattuk be, hogy mit jelenthet anyagilag a szaldó elszámolásról való letérés, most itt az idő, hogy egy kicsit a színfalak mögé nézzünk. 

A szaldó elszámolási rendszert azért vezették be, hogy a kezdeti megtorpanások után nagy lendületet vegyen a lakossági napelemes beruházás. Alapvetően egyfajta ösztönző elszámolásként tekintettek rá, akárcsak a „zöld” vagyis elektromos autók kivételezett helyzetére az ingyenes töltés és a parkolás esetében. A szaldó elszámolás – akárcsak az elektromos autózás esetén – arra helyezte a hangsúlyt, hogy a felhasználó a lehető legtöbb előnyét élvezze a telepített rendszernek: megtermelt energiafeleslegét akár egy évig ingyen tárolhatta a szolgáltató hálózatán, míg ezért a rendszerhasználatért nem fizetett. Sőt, ha az éves elszámolás során a kétirányú mérőóra azt mutatta, hogy a fogyasztó energiatöbblete nagyobb, mint a vételezett mennyiség, a termelési többletet a következő módokon számolhatta el: 

      • Lakossági ügyfélként, számla kitöltése nélkül, egyszerű formanyomtatványokon kérhette (Nyilatkozat és kifizetési kérelem és Adóelőleg nyilatkozat költségekről) az elszámoló számla másolatával a különbözet kifizetését. 
      • Számlát is kiállíthatott a többletről, ebben az esetben adófizetési kötelezettsége képződött. 
      • A fogyasztó nem kérte rögtön a többletenergia kifizetését, hanem azt egy későbbi időpontra halaszthatta: így két éven belül bármikor újra kérhette a többlet kifizetését.

Emellett az elszámolás mellett, a szolgáltatási és vételezési folyamatban az állam is kénytelen volt lemondani a bevételeiről, hiszen az áramszolgáltatás során 27%-os ÁFÁ-val számolhatna, de a szaldó elszámolás esetén ennek csak a töredéke jelenik az államkasszában. A bruttó elszámolás ezt az aránytalanságot igyekezett feloldani, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint ez az új elszámolás racionalizálja a rendszer működése közben keletkezett költségeket. 

Változó feltételek, szoros határidők

 

A bruttó elszámolás a fentiekből adódóan azért jött létre, hogy megoldást találjon az egyenlőtlen elszámolási rendszerre. Az új módszertan szerint három feltételnek kell egyszerre teljesülnie az új, bruttó elszámolás alkalmazásakor:

      • A napelemet telepítő felhasználó nem járhat sokkal rosszabbul az új elszámolási módszerrel, mint a szaldó elszámolás használata esetén.
      • A szolgáltatónak is bevételhez kell jutnia a rendszerhasználat miatt.
      • Az állam is több adót racionalizálhat a napelemes rendszerek használatából. 

Az állam nem titkolt célja, hogy állami támogatással telepített napelemes rendszer szaldós elszámolás mellett a későbbiekben ne legyen működtethető.  Igaz, a bruttószámolás bevezetése előtt még megenged némi átmeneti időt. Így a telepítési feltételek ezen pontok mentén alakulnak: 

      • Minden új napelemes rendszer, amit állami támogatás nélkül, önerőből telepítenek, 2023. december 31-ig szerződhet az áramhálózati cégekkel szaldó elszámolás igénylésével. A megadott időpont után már csak bruttó elszámolás mellett telepíthető napelemes rendszer.
      • Aki állami támogatással, EU-pályázatból, illetve Otthonteremtési támogatásból kívánja megvalósítani a beruházást, ezt 2021. június 30-ig teheti meg szaldós elszámolás mellett. Július elsejétől már csak bruttó elszámolást igényelhet a támogatás mellé. 
      • A támogatottaknak 2021. június 30-ig kell benyújtani a napelemes rendszer megvalósulásáról szóló teljesítési igazolást, a kivitelezési költségplafon betartásáról szóló 5. számú nyilatkozatot, illetve a projektszámlákat a Magyar Állam Kincstár rendszerébe. 
      • A június 30-a után telepített rendszer esetén csak az eddig a határidőig lecserélt villanyórával rendelkezők maradhatnak szaldó elszámolásúak. Nekik az áramszolgáltatóval kötött áramvásárlási szerződést, hálózati engedélyes nyilatkozatot is csatolni kell támogatási kérelmükhöz.

 

Bruttó elszámolás, 2024 új módszertana

 

A bruttó elszámolás pontos meghatározásáról jelenleg még teljesen biztosat nem tudunk, a számítási módszertan pontos ismertetése a következő hónapban minden bizonnyal pontosításra kerül. Annyi bizonyos, hogy a módszer szerint a hálózatból vételezett, valamint a hálózatba táplált energiát és az ahhoz kapcsolódó költségeket egymástól elkülönítve számolják majd el. Ma az áram ára 35-36 Ft/kWh, ami tartalmazza az áram árát, a rendszerhasználati díjat (RHD), és a 27%-os ÁFÁ-t. A hálózati rendszerhasználati díj kivonásával (hiszen azt a szolgáltató biztosítja), illetve az ÁFA elhagyásával kb. 12-13 Ft/kWh körül alakul az egységár. Ha tehát a fogyasztó a többlettermelését betáplálja a hálózatba, azt a szolgáltató 12-13 forintos egységáron veszi meg tőle, ha pedig vételez a rendszerből, akkor az RHD-val és az ÁFÁ-val növelt összegért, vagyis 35-36 forintért teheti mindezt. A módszertani lépések még nem véglegesek, mindezt bizonyítja, hogy nemrégiben a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség további szakmai javaslatokat küldött a ITM-nek, amiben további bruttó alapú elszámolási verziókat mutatott be. Egyik ilyen mutáció az RHD vagyis csak rendszerhasználati díjas elszámolási mód, ami magyarázatuk szerint azért megfontolandó, mert a feltöltött, pillanatnyilag felesleges energiát általában rögtön, a termelés közvetlen közelében, a szomszédok fogyasztják el. 

 

De akkor megéri a bruttó elszámolású napelemes rendszer?

 

A bruttó elszámolás akkor válik igazán előnyössé, ha azt állami/EU támogatás mellett telepítik. Az Otthonteremtési támogatás igénylése mellett ugyanis a napelemes rendszer árának 50%-ával támogatja az állam a fogyasztót. A 3 millió forint összegű beruházás feléhez, tehát másfél millió forint erejéig szóló vissza nem térítendő Otthonfelújítási támogatás azonban utófinanszírozott konstrukciójú, vagyis a fogyasztónak a beruházás elején rendelkeznie kell a teljes összeggel, hogy a támogatást igényelni tudja. Jó hír, hogy a hitelképes családok számára mindez kiküszöbölhető egy maximum 6 millió forint értékű hitellehetőséggel, aminek kamata 10 éves futamidő mellett nem haladhatja meg a 3%-ot. Ezek mellett az opciók mellett érdemes elgondolkodni az utolsó támogatási lehetőségek mellett napelemes rendszer telepítésén, ha csökkenteni szeretnénk energiaszámlánkat, vele együtt pedig karbonlábnyomunkat is. 

Szakértőnk tippje

Fontos, hogy minden részlettel tisztában legyünk a választás előtt. Hiszen, egy hosszútávú befektetésről döntünk azáltal, hogy napelemes rendszert telepítünk. Azonban az anyagi terhek egy részét az állam most átvállalja, hiszen az Otthonfelújítási program keretén belül még kedvezőbb feltételek mellett valósulhasson meg a kívánt, energiaigényünket tökéletesen fedező rendszer. A  támogatás feltételeiről részletesen ezen az oldalon tájékozódhat.