fbpx

Minden éveben elkészül a MEKH pontos statisztikája az ország energiaegyenegéről. Ebből nem csak a lakosság, de a szakértők és döntéshozók alapvető információkat tudhatnak meg. A legújabb jelentés izgalmas részleteket tartalmaz. Mutatjuk. 

EU-rekordok, emelkedő áram árak, és egekbe szökő áramfogyasztás: ez a hazai energiapiac 2021-es mérlege

A tegnapi, rezsicsökkentés módosításról szóló cikkünk után jöjjön egy kis kitekintés, nézzük a nagyobb képet. 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal minden évben egyenleget von a hazai energetikai helyzet számaiból és eredményeiből, amely alapján nemcsak a szakértők, de a szakma más képviselői is fontos adatokhoz és információkhoz juthatnak. A július negyedikén kiadott jelentés nemcsak fontos összefüggésekre, de eddig nem tapasztalt, hazai rekordokra is rávilágít. A kiadvány alátámasztja: nem volt még ennyire hektikus és turbulens az energetikai piac változása, mint az elmúlt egy évben.  

2021 az energiaszektor életében meghatározó és emlékezetes lesz, pláne a hazai viszonyokat áttekintve. Legalábbis erről adta most ki szokásos éves jelentését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), amelyben több rekord is napvilágot látott. Például az egész európai átlaghoz viszonyítva Magyarországon kiugróak lettek a villamosenergia-fogyasztási számok. Dánia után a másodikként, hazánkban mintegy 6 százalékkal nőtt az áramfogyasztás, ami rendkívüli adat még a korábbi értékekhez képest mérve is. 2016 és 2019 ugyanis csupán egyetlen százalékot nőtt a villamosenergia- kereslet, ehhez képest szinte kiugró a fogyasztás mértéke.

Még aggasztóbb a helyzet, ha a lakossági áramfogyasztás adatait nézzük: az 1,2 MW-os HMKE állomány ellenére, csak tavaly júliusban 20 százalékkal nőtt a lakossági energiakereslet. Bár a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szakértői szerint a rendkívüli fogyasztási növekedés egy részét a járványhatás magyarázza, a helyzetre több szakértő is reagált.  Véleményük szerint az időjárási kiszámíthatatlanság, a rendkívüli hideg vagy éppen ellenkezőleg, a szokatlan forróság, valamint az egyre nagyobb energiaéhség is okolható a rémisztő adatokért. 

Menekülés a gázból a fosszilis energiahordozókba:  az emelkedő áram árak és az energiaválság okai

A jelentés nemcsak a megdöbbentő iramban növekedő áramfogyasztásra, de a rekordokat döntögető emelkedő áram árakra is kitér. 2021 ugyanis ezen a téren is rekordévnek számított: az európai piac soha nem élt meg ilyen erőteljes emelkedést az energiaszektorban.

Az év eleji 55 €/MWh-os spot árak az év végére a négyszeresükre nőttek, vagyis meghaladták a 240 €/MWh-t. A soha nem látott áremelkedés érzékelhető hányadát a gázárak növekedése okozta, előbb a járványhatás okozta gázkereslet meglódulásával, majd a Gazprom szerződésbontásai fűtötték az kínálati árat. Ugyanakkor a hazai, lakossági villamosenergia-díjak az EU-27 országokhoz viszonyítva hihetetlenül olcsók, más tagországok áram árainak a felét sem érte el. 

A vizsgált időszakban mindössze – minden áramár komponenst figyelembe véve – az átlagos EU áram árak 45,5 százalékát fizette a magyar fogyasztó, igaz, a különbözetet a költségvetés állta. A gázpiaci helyzet pedig nemcsak a villamosenergia-használat terén okozott felfordulást, újra emelkedni kezdett a szén- és lignittüzelés súlya is, amely az eddigi 12,3 százalékról most újra 14,2 százalékra nőtt. Ezzel együtt pedig adódott, hogy a karbonmentes technológiák súlya újra csökkenni kezdett az EU-ban, 62,9 százalékról mintegy héttized százalékponttal, 62,2 százalékra süllyedt, míg az időjárásfüggő megújulók szerepe 33,4 százalékról 33,1 százalékra mérséklődött. Ugyanígy erősödött a fosszilis energiahordozók szerepe is egész Európában, a jelentés kitér rá, hogy az idei év januárjában az EU-27 országaiban 188 darab szénerőműben 455 darab egység üzemelt. 

A magyarországi naperőmű termelés közben EU-csúcsot dönt

Az azonban jó hír, hogy a megújulóból származó energiaforrások itthon kitartottak, sőt, erőteljesen növekedtek: az itthoni karbonmentes technológiák együttes aránya az EU-t megelőző mértékben, 64 százalékra nőtt. Sőt, ezen belül is a naperőművi termelésünk messze meghaladja más tagországok eredményét, 11,1 százalékos növekedési aránnyal a legnagyobb mediterrán országokat is megelőztük.

Ugyanez figyelhető meg a hazai elektromos autótöltőszolgáltatás növekedésében is, itt 2021-ben a töltések száma átlépte az egymilliót, míg a gyors egyenáramú töltőkön felvett energia közel a duplájára nőtt. Mindezt úgy, hogy a töltőállomásokon jelentősen nőtt a fogyasztóknak kínált töltési ár, vagyis a fogyasztók egyre drágábban „tankolhatnak” e-autóikba.

Hogy az idei év mit tartogat majd, arról megoszlanak a szakmai vélemények, de egyben azonban a szakértők is megegyeznek: nem sok jót hoz majd előttünk álló év, sőt, minden bizonnyal 2022 a negatív rekordok éve lesz, ha az energiahordozók áremelkedésére, az energiaforrások hiányára, az inflációra vagy az erőteljes gazdasági fékezésre gondolunk. 

A jelentés teljes terjedelmében is elérhető ide kattintva. 

Ez is érdekelhet…