fbpx

Az Európai Bizottság a karbonvám bevezetését fontolgatja a környezeti károk csökkentésének egyik eszközeként. A felvetés izgalmas és egyben megosztó is a szakemberek körében. Kérdés, hogy ez mit jelent az energiapiacra és egészen pontosan a magyarországi áramárakra nézve.

Karbonvám: Mit is jelent pontosan?

Az Európai Bizottság július 14-én mutatta be ‘Fit for 55’, vagyis az ‘Irány az 55%’ névre keresztelt csomagját, ami nem mást tűzött ki célul az uniós tagországok számára, hogy 55 százalékkal csökkentse a károsanyag-kibocsátását. A Fit for 55 összesen 13 javaslatot fogalmaz meg, ezek között található olyan is, amely egy régi javaslat átdolgozása és frissítése, míg néhány nagyobb és fontosabb horderejű javaslat teljesen új célokat fogalmaz meg. 

A legfontosabb célkitűzés az úgynevezett karbonvámok rendszere, amelynek kérdésköre már most megosztja a szakembereket. Sokan ugyanis nem hiszik, hogy egy plusz adóteher képes lehet megállítani a környezeti károkat és elérni a klímacélokat, miközben szerintük ezek gazdaságra gyakorolt hatása viszont katasztrofális is lehet. Más szakemberek szerint pedig mindez szükséges, mivel szinte csak a szabályozás kényszerítheti ki a károsanyag-kibocsátás visszaszorítását és a karbonsemlegességet. A csomagról zajló vita tehát minden bizonnyal nem lesz rövid, az előzetes megállapítások szerint az EU és az uniós tagállamok egyeztetése akár két évig is eltarthat, míg megállapodásra, egyezségre jutnak. Ha mindenben megegyeznek a felek, 2023-ban vezethetik be a karbonvámok rendszerét.

 

A cél a karbonsemlegesség

Ugyan az elmúlt 16 évben már EU-s és tagállami szinten is több különféle rendelkezés született, pl. a szén-dioxid kvóta mellyel már 42,8 százalékkal sikerült csökkenteni az ipar kibocsátását, a további tervek, a „green deal” azt tűzi zászlajára, hogy tovább növeljék a csökkentési ütemet, a cél az 55 százalékos kibocsátás lenne. A terv az, hogy az elkövetkezendő években még tovább, a lehető legkisebb minimumra szorítsák vissza az általános kibocsátási határértéket, 2050-re pedig elérjék a karbonsemlességet. Ez több ponton is súlyosbodó szabályozást vetít előre, igaz, most még csak elméleti síkon: a koncepció szerint szigorodna például a légiközlekedés globális szén-dioxid-kiegyenlítési és -csökkentési rendszere, tovább szabályozná a közlekedést – így pl. a közúti közlekedést is, valamint a mezőgazdaságra, illetve a lakosságra vonatkozó irányelveket is szűkebb határok közé szorítaná, és a világon elsőként bevezetné a karbonvámot. A karbonvámok rendszere (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM, vagyis karbonvámok rendszere) az import termékekre kivetett adó, amely a karbonlábnyom mértékével párhuzamosan emelkedne, hatálya pedig a vas, acél, alumínium és cement mellett a villamos energiára is kiterjedne. 

 

Napelemes rendszerben gondolkozol?

Mérd fel a lehetőségeidet.

Karbonvám: nem egyöntetű az öröm

Az elmúlt években megfigyelhető volt az a jelenség, amely során az ipari szereplők tevékenységüket egy EU-n kívüli országba helyezték át azért, hogy a rájuk eső széndioxid-kvóta fizetésétől mentesüljenek, így termékeik versenyképes árakon szerepelhettek a piacon. Ez az úgynevezett „szénszivárgás” jelensége az, amire az EU új karbonvámrendszere reflektál.  A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM, vagyis karbonvámok rendszere) már a termékek importőrét kötelezné az új típusú adó megfizetésére, és csak olyan országok mentesülnének ennek megfizetése alól, ahol hasonlóan szigorú szabályok mellett folytatható a gyártás, vagy azok, amelyek a legszegényebb országok közé tartoznak. Így ösztönöznék az országokat arra, hogy saját maguk is kellően szigorú klímavédelmi előirányzatokat hozzanak létre. Csakhogy azokban az országokban, ahol a klímavédelemnél erősebb befolyással bír a versenyképes ár, már bejelentették aggodalmaikat. A BASIC-csoport országai, így Brazília, Dél-Afrika, India, Kína jelezték ellenvetéseiket a CBAM rendszerrel kapcsolatban, így minden bizonnyal a jövőben további tárgyalásokra lesz szükség ahhoz, hogy a karbonvámok rendszerének bevezetése ne mérjen súlyos csapásokat a globális piacra. 

 

Mi történik itthon? 

Mindemellett az is kérdés, hogyan hat ez majd a magyarországi piacra. Mert míg a hazai nehézipar csekély mértékben képviselteti magát a világpiacon a többi országhoz képest, addig a magyarországi árampiac helyzetét nagyban befolyásolhatja a CBAM bevezetése.

Merthogy az unió egyik legnagyobb áramimportőre pont Magyarország, aki az importáram nagy részét elavult széntüzelésű erőművekből, olcsón szerzi be, például Ukrajnából és Szerbiából. Hogy mi történne így a karbonvámok rendszerének bevezetésével? Teljes biztonsággal állítható, hogy ez majd az energia árak változását hozza magával. A növekvő energiaárakra pedig a fogyasztó egyféleképpen reagálhat: megpróbálhatja függetleníteni magát a szolgáltatóktól. Már ha erre módja és lehetősége van, hiszen az energiaszegénység most is jelenlévő probléma itthon és a világban egyaránt, akiket pedig energiaszegénység súlyt, nehezen képesek arra, hogy a megújulók felé forduljanak.

Pedig a súlyosan emelkedő áramárak, és a zöldenergia előtérbe kerülése miatt egyre inkább bekövetkezhet az a trend, ami csak most indult el igazán Magyarországon: a napelem rendszer telepítésével nemcsak az áramárak gyorsuló tempójú növekedését, de a karbonvám okozta áremelkedést is figyelmen kívül hagyhatjuk. A jogszabályalkotók és a karbonvámok rendszerének kitalálói pont ezt tűzhették ki célul: ahol és ahogyan csak lehet, elérni, hogy a lehető leggyorsabban bekövetkezzen a zöld átállás. 

 

 

 

Ez is érdekelhet…