fbpx

A szaldó elszámolás változásának híre számtalan újdonságot és bizonytalanságot hozott. Bizonyos esetekben mégis maradhat az elszámolási forma.  

Szaldós elszámolás cégeknek is: Mire számíthatunk? 

A napelemes támogatások kapcsán az elmúlt időszakban leginkább a lakossági kedvezményekre fókuszáltunk, hiszen az otthonfelújítási támogatás és az EU-támogatott napelem pályázat leginkább őket érintette. De mi a helyzet a cégekkel, a vállalkozásokkal? Ennek jártunk most utána. 

Még június elején írtuk, hogy Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) program keretein belül az RRF program (Európai Helyreállítási Terv) részeként soha nem látott méretű, körülbelül 150 milliárd forintnyi pályázati támogatás hívható le. A pályázat megnyitásakor csak kevés információ volt arról, ehhez képest várható-e a cégek, vállalkozások számára is valamiféle támogatás, a pályázati anyag és a sajtóhírek nagy része csak érintette azt a témát, hogy lesz-e zöldberuházáshoz kapcsolódó, új uniós forrás a KKV és a nagyvállalatok számára is. 

Támogatás mellett bruttó vagy szaldó elszámolás cégek esetén? 

Az elmúlt időszakban a cégek csak a GINOP keretein belül pályázhattak 1–100 millió közötti, uniós pályázati forrásra akkor, ha vidéki telephellyel rendelkeztek. A támogatás feltétele volt még, hogy vállalniuk kellett, a megnyert forrásból a korszerűsítendő épület vagy épületcsoport villamos-energiaigényének 100 százalékát fedező, minimum 5 kWp névleges teljesítményű napelemes rendszert telepítenek. Az 55,6 milliárdos keretösszegből gazdálkodó GINOP-4.1.3-19 és GINOP-4.1.4.-19 kódszámú pályázatokat már lezárták, ám a nyertesek számára nagy kérdés volt, őket mikor és hogyan kötelezik a bruttó elszámolásra, hiszen a legutóbbi jogszabálymódosítás nem tért ki arra, az ő esetükben mi várható. 

Nyitva hagyott kérdések a szaldó elszámolás körül, de érezhetőek a pozitív fejlemények

A jelenlegi szabályozás szerint a bruttó elszámolási rendszer bevezetési határideje sincs rögzítve, így hivatalos információ nincs arról, szaldó alapú elszámolás mellett meddig üzemeltethető, illetve meddig telepíthető napelemes rendszer. Mivel a június 30-án közölt jogszabálymódosítás nem tért ki arra, hogy a gazdasági szereplők által, pályázati támogatással telepített napelemes beruházásokra milyen törvényi kötelezettségek vonatkoznak. Leginkább az volt kétséges, rájuk is vonatkozik-e az az átmeneti időszak, amíg szaldó elszámolás mellett telepíthető államilag támogatott, napelemes rendszer. A jogszabály ugyanis erről nem tett említést, leginkább a HMKE-ra fókuszált a szövegezésben.

Csak a napokban látott napvilágot a hír, hogy a vállalkozások – pontos szabályozás hiányában – az új, bruttó alapú elszámolás részleteinek megjelenéséig ugyanúgy a kedvező, szaldó elszámolás mellett használhatják napelemes rendszerüket. Hiszen a kormányrendelet nem vonta vissza a rájuk érvényes szabályozást, igaz, a bruttó bevezetés előírásáról sem rendelkezett. Jelen információk – amiket nemrégiben a Portfólió közölt  –, azonban arról szólnak, hogy mind a vállalati, mind pedig a lakossági szektorban 2023-ig biztosan marad a szaldó elszámolás, csak ezt követően válik kötelezővé a bruttó elszámolás használata a cégek számára is. 

 

Napelemes rendszerben gondolkozol?

Mérd fel a lehetőségeidet.

Állami támogatások jöhetnek cégeknek is? 

Bár a RRF program (Európai Helyreállítási Terv) részeként bejelentett napelemes pályázati forrás részleteit az ITM (Innováció és Technológia Minisztérium) július végére ígérte, jelenleg még nem jelent meg a támogatás keretrendszere. Beharangozásakor azonban kiemelték, a lakossági támogatás mellett rövid időn belül a vállalatok számára is kidolgozzák a vissza nem térítendő pályázati rendszer feltételeit, hogy a KKV-k és a nagyvállalatok is államilag támogatott napelemes rendszert telepíthessenek. Ennek részleteit azonban jelenleg sem ismerjük. Míg ezt nem mutatják be a nyilvánosság számára, addig a gazdasági szereplők számára más támogatások jelenthetnek megoldást. Ilyen például a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz), amiről jelenleg társadalmi egyeztetés zajlik. A kormányzat ígérete szerint ez a program nagyobb mozgásteret ad majd a pályázóknak a megnyert pályázati forrás felhasználására.

A KEHOP Plusz ráadásul a zöldebb Európa elnevezésű célt fedi le, így prioritásai között megtalálható a vízgazdálkodás és katasztrófakockázat csökkentése, amely fontos feladat, a körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság, valamint a környezet- és természetvédelem és a megújuló energiagazdaság elősegítése is. Ez utóbbi célkitűzései között leginkább a megújuló energiák ösztönzése, a fűtés-hűtés megújuló energia alapra helyezése szerepel. Így minden bizonnyal ez a pályázat utat nyit majd a napenergiával működő rendszerek államilag támogatott telepítéséhez.

 

Már pályázható a geotermikus kutakra szánt pályázati összeg

Hat milliárd forintos keretösszeggel nemrég indult el a „Geotermikus alapú hőtermelő projektek tevékenységeinek támogatása” című pályázat, melynek keretein belül gazdasági társaságok, de akár önkormányzatok is pályázhatnak olyan forrásra, amivel elősegíthetik a geotermikus alapú energiafelhasználást. Az elnyert pályázati pénzből geotermikus kutat létesíthetnek, vagy akár a már meglévőt bővíthetik. 

A pályázat sarokköveiről és határidejéről a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat ad tájékoztatást, ahol minden tájékoztató, valamint a pályázati leírás is megtalálható.